A 2020. július 26-án...

https://szeged365.hu/2020/07/26/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotoinkon-1-resz/

...Kisházi Sándor szeged365.hu-s Főszerkesztővel közös megegyezéssel elindított (majd felsőbb utasításra, 6 leközölt rész után önkényesen "leállított"...), de stílszerűen 120 (!) részből álló  blog-sorozatunk alapvető célkitűzéseként szerepelt, hogy Vitos György (lenti fotónkon) – immár több, mint négy évtizede hű  futballkrónikásunk –  az 1899-től számított időutazásában végig kíséri a patinás múltra visszatekintő szegedi futball korábbi sikereit, hazai és nemzetközi eredményeit – a Szeged1899 rajongói portál több száz archív fotóját felhasználva…

S ezt meg is tesszük változatlanul a rajongói portálunkon keresztül - ha már a szeged365.hu-t bizonyos politikai érdekcsoportok leállították...

("Szakmai indokuk" egyébként ez volt: kevesen olvassák a SZEGED1899 BLOG-sorozatot...a fenti első részt is több, mint 500-an lájkolták be...az ő "hivatalos blogjaikat" pedig átlagosan 0-ától 20-ig...

Épp ezért a nyilvános lájkolások számszerűsített kontrollját is megszüntették az írásaik alatt! No comment!)

Így aztán napjaink rendkívül silány fociéveit tekintve igazi felüdülésként hat a 120 részes futballtörténeti cikksorozatomban tett időutazásunk!

Ezúttal már a XX. század negyvenes éveinek elején járunk, amikor Szeged legjobb labdarúgócsapata rendszeresen a bajnoki címért ill. dobogós helyezésekért küzdött ( no, nem az NB III-ban, mint a mai "kapicsi érában", hanem az első osztályban!!) és nem mellesleg seregnyi szegedi válogatott mellett még NB I-es gólkirályt (Kalmár György a lenti archív fotónkon!) is adott a magyar labdarúgásnak...

A máig legendás hírű szegedi NB I-es gólkirályunk is "vastagon benne van" az idén kiadásra kerülő

Szegedi Labdarúgók TOP 30-a (1899-2021)

című best-sellernek ígérkező könyvünkben:

http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1729

Az 1939-40. évi NB I-es 4. helyezést követően egy idénnyel később, 1940/1941-ben már az eddigi legnagyobb szegedi bajnoki sikert jegyezhettük föl az NB I-ben!!!

Az az évad volt az immár 123. évében (!) járó szegedi labdarúgás  egyik csodálatra méltó emléke, számtalan kiváló eredménnyel és egyéni teljesítménnyel "fűszerezve".

Elég csupán arra utalni, hogy az immár 32-szeres bajnok és ugyancsak nagy fölénnyel kuparekorder Ferencvárost is alaposan elverték a Tisza-partiak (pl. 5:0-ára, többször 3:0-ra vagy éppen 6:3-ra...) , gyakran még oda-vissza is!

1940/1941-ben tehát az eddigi legnagyobb bajnoki sikert, az NB I-es bronzérmet jegyezhették föl a krónikások!

Summázva: az az évad volt a patinás múltra visszatekintő szegedi labdarúgás máig is legjobb NB I-es helyezése, hiszen 3. lett Szeged proficsapata a legjobbak között, megelőzvén pl. a Kispest, a Diósgyőr, a Csepel, a Szolnoki MÁV, a Salgótarjáni BTC és a Szombathelyi Haladás legjobbjait!

Akkoriban ez volt legtöbbször a híres "paprikamezesek" összeállítása: Tóth György – Szabó Lajos (az unokája, Szabó Tamás rövidesen interjút ad rajongói portálunknak is!!), Raffai – Ladányi, Baróti Lajos (lenti fotónkon az ugyancsak sokszoros válogatott szegedi kapussal, Tóth Györggyel együtt!), Bertók – Bognár, Kisutzky, Kalmár György, Mester, Nagy Antal. (Nagyobb betűkkel azok, akik valamennyien szerepelnek a legújabb kötetünkben!)

De játszott még a “szögedi bronzos csapatban”:

Polyák Gyula, a majdani kiváló szegedi tréner, valamint Marosi, Lukács, Harangozó, Török és Lakat Károly, a későbbi olimpiai bajnok mesteredző is!

A szegedi oroszlánbarlangban, az újszegedi SZAK-pályán szinte mindenki elvérzett, így a bajnok Ferencváros is, miután Kalmár György, Nagy Antal és Mester góljaival 3:2-re elvertük a világhírű, vb-ezüstérmesekkel (Lázár Gyula, Sárosi György, Polgár Gyula) kiálló zöldeket!

Íme az akkori NB I-es Szeged-Fradi rangadó egyik jellemző pillanata a Dobsa Sándor, anyai ági Nagyapám által rám testált - rendkívül értékes - Képes Sport-gyűjteményemből:

S ez volt az 1940-41. évi NB I élcsoportja:

1. Ferencváros 45,

2. Újpest 34,

3. SZEGED AK 32 ponttal!!!

Mint látható, csupán két apró pontocskára voltunk a Fradihoz hasonlóan ugyancsak világhírű, akkoriban már Bajnokok Tornája-első (ez volt a mai BL-BEK elődje, A szerk.) ill. kétszeres KK-győztes Újpesttől - a bajnoki ezüstéremtől!

S akkor a bajnok és kuparekorder Ferencváros 5:0 (!!) arányú "agyonveréséről" majd legközelebb...

Vitos György

(Folytatjuk!)

Szeretnél még többet megtudni Szeged 1899-től eredeztetett futball-múltjáról?!

A Szeged1899 rajongói oldalt és a “120 éves szegedi futballhistória“című könyvet  – a korábbi kiadványainkkal együtt!! – itt éred el:

http://www.szeged1899.hu/webshop.php

A stílszerűen 120 részesre tervezett SZEGED1899 BLOG-história legelső hat fejezete pedig az alábbiakra kattintva olvasható (külön köszönet érte Kisházi Sándor Főszerkesztőnek!! Aki - felsőbb utasításra - már nem közölhette le a további részeket... Khmmm... De a www.szeged1899.hu rajongói portálunk viszont ezután is ezt fogja tenni!!!):

https://szeged365.hu/2020/07/26/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotoinkon-1-resz/

https://szeged365.hu/2020/08/08/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-2-resz/

https://szeged365.hu/2020/08/22/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-3-resz/

https://szeged365.hu/2020/09/06/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotoinkon-4-resz/

https://szeged365.hu/2020/09/19/120-szegedi-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-5-resz/

https://szeged365.hu/2020/10/03/120-szegedi-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-6-resz/

 

Az eddigi, összesen 16 BLOG-fejezetünket írták ill. segítették:

Vitos György, valamint két fociimádó fia, Vitos Gergő (piros mezben a brazil-magyar válogatott, Leandro elleni párharcban, a 2018-as Szeged-Ferencváros MK-meccsen) és ifjabb Vitos György (sárga mezben a Csongrád megyei korosztályos válogatottban):

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2021.05.30.

Ahogy azt az előző, a 120 részes cikksorozatunk 62. fejezetében már jeleztem, a 2018 őszi beszélgetésünk után nem sokkal később, 2019 elején következett a még ennél is keményebb „Kutasi-interjúm” második része!

„Kutasi László a szegedi focivezetőkről...

(Részletek a 2019.02.11.-i írásomból)

Kutasi László (nemrég készült fenti fotónkon a szerző mellett balról), sokszoros magyar válogatott labdarúgó rengeteg nagy csatát megélt pályafutása alatt, ráadásul neki rendkívül markáns véleménye van az egész magyar futballról és ezen belül természetesen a patinás múltú szegedi labdarúgásról is...

Hol is hagytuk abba 2018 novemberében?!

„Közel húsz év óta várunk az NB I-re, de csupán a csalódásainkat számolhatjuk, az élvonalbeli meccseinket egyáltalán nem...- zárta akkor rezignáltan nyilatkozatát Kutasi László, a szegediek ill. a diósgyőriek egykori csupaszív és képzett játékosa, majd edzője.

Kutasi Lászlóval a minap folytattuk a "mély-interjúnkat"...

"In medias res"-módon azonnal a közepébe vágtunk...

- Kérlek jellemezd legjobb tudásod szerint a két jelenlegi "spiccen lévő" (NB III-NB II közti...) szegedi futballklub eminens vezetőit...

- Már ne haragudj ...- kezdte ezúttal is kőkeményen Kutasi László, a szegediek plusz a diósgyőriek egykori kiváló és sokszoros válogatott focilegendája -, de kissé nevetséges, ha egy pap – még ha nagy tekintélyű püspök is - határozza meg egy 200 ezres nagyváros, sőt, az egész dél-alföldi régió futball koncepcióját... Ha ilyen nagy ingerenciája van, akkor alapítson egy katolikus egyletet és kergessék a bőrt lelkesen a kispályás városi, esetleg valamelyik amatőr bajnokságban! Mert mi lesz később, a jövőbeli esetleges hatalomváltáskor?! Ugyanis ez a nagyfokú szervilizmus visszaüt és akkor mi lesz a "mesterségesen, kormánypárti tőkéből felfuttatott" szegedi futball-klubbal?!

Megint visszaesik a megyei bajnokságba, amint azt a "halkós" Tisza Volán SC tette a '2000-es évek elején illetve közepén?! - kérdez vissza szomorúan, majd szenvedélyesen így folytatja – A bajt tetézi. hogy egy "élősködő szlovén dilettáns emberkét", Adem Kapicsot választott ki szakmai sportigazgatóként (khmmm…) hosszú távon magának a Püspök úr, akinek az "áldásos ténykedése alatt" a Szeged 2011, újabban Szeged-Csanád Grosics Akadémia öt éven belül kétszer is a számukra szégyenteljes NB III-ba zuhant vissza – a szegediek által már évtizedek óta várt ill. oly sokszor "beígért" NB I helyett...

Holott, ahogy hallom és tapasztalom, Kiss-Rigó László - aki előtt mégis le a kalappal a 10, újabban már 15 milliárdos szegedi stadion-projekt létrehozása ill. megvalósítása miatt!! - erősen kötődik a Fradi -családhoz!  Nem véletlenül védett náluk rendszeresen a Fradi-öregfiúk csapatában is! Nos, ha már ott volt, védett és focizott velük éveken át, akkor bizony, tucatnyi magasabban kvalifikált, jobb vezetői képességekkel bíró egykori sokszoros válogatott magyar futballistát találhatott volna a "derék szlovén liebling”, Adem Kapics ill. külföldi pereputtya helyett.... elég hacsak Lipcsei Péterre, Szűcs Mihályra, Dragóner Attilára, Keller Józsefre vagy éppen Lisztes Krisztiánra gondolunk - ez a hozzáértők kiforrott véleménye!

Ami pedig a másik, ugyancsak NB III-as klubvezetőt illeti...- folytatta Kutasi László, egykori SZEOL AK-s legendánk a kőkemény értékelőjét - …Halkó Pál, a Tisza Volánból inszinuációval (tudatos félrevezetéssel...) "átalakított mű-szeolos" előljáró azon kívül, hogy semmit nem ért egy igazi vérprofi futballklub élvonalba történő följuttatásához (ők lelkes amatőrök, hisz megrekedtek a megyeegy és az NBIII közötti ingázásoknál, ráadásul pár éve a 20-as létszámú NB II-ben már súlyos kudarcot vallottak a tökutolsó helyükkel !)... Nos, hogy azért "jót" is mondjak róla, teljes nevén Halkó Pál Géza kiválóan csapódik időről-időre különféle politikai társulásokhoz… Korábban - amíg az érdekei úgy kívánták - a szegedi szocialistákkal ápolt nagyszerű kapcsolatokat (például Szentgyörgyi Pálékkal...), manapság viszont "Ridikül-magazinos nővérkéje folytán" a szegedi Fidesz-vezetésnek ugyancsak hűséges szolgája lett...- említi fanyar humorral, majd így folytatja – Sajnos, ez még önmagában roppant kevés az itteni focicsapat NB I-be kerüléséhez! Gyomorforgató, sőt, undorító az egész...- legyint egyet   Kutasi László szomorúan és megvetően.

- Mi lenne a megoldás?! – kérdezem reménykedve.

- Szerintem szegedi emocionális kötődésű és a nyugati profiklubokat ugyancsak megjárt egykori futball - legendákra lenne szükség!! Az óriási múltra visszatekintő szegedi futballban is meg kellene nyerniük a Püspök Úréknak az emocionális kötődésű Szabics Imrét (aki Szalai Dzsínó István temetésén is itt volt velünk!) vagy komoly szurkolói igény alapján kérjék föl a bécsi Rapidnál dolgozó Kisistók Andrást szakmai igazgatónak!! Akkor - a kellő infrastrukturális és anyagi háttér biztosítása mellett - rövidesen újra az NB I-re készülhetne Szeged mindenkori legjobb labdarúgó-csapata! Legutóbbi könyveidből tudom, hogy már 52. alkalommal... - zárta mosolyogva szakmai okfejtését Kutasi László, az egykori közönség-kedvenc válogatott védő.

Mit lehet a fenti kőkemény véleményhez hozzátenni?!

Rengeteg aggódó futballdrukker és egykori focilegenda, vezető, edző ill. játékos szerint tényleg válaszút előtt állunk...

A "vérprofinak hazudott kapicsi idealizmus és klubfilozófia 2011 óta tartó rendszeres szegedmás-felvázolása", továbbá a "Halkó-féle lelkes színamatőr-szemlélet" állnak szemben hosszú évek óta a már külföldön is bizonyított, szegedi identitású és nemzetközileg megbecsült szakemberek elméleti felkészültségével ill. gyakorlati tapasztalatával!!

Nyilván a választás joga azé a tulajé, aki a "pénzt-paripát-fegyvert" adja, aki a "zenét rendeli"! Ergo: Kiss-Rigó László, Szeged-Csanád Egyházmegye püspöke határozhatja meg hosszabb távra az 1899-től eredeztetett patinás múltú szegedi labdarúgás sorsát - annak kvalitásaiban is!

Mint tudjuk, a "püspöki puding próbája az evés" lesz, azaz a végső ítéletet az "ezerfejű cézár", a népes, sőt, fölöttébb fanatikus szegedi ill Szeged környéki publikum mondja ki és erre - valószínűleg - már nem is kell olyan sokat, újabb húsz évet várni… (Vitos György, készült: 2019.02.11.)

S a mostani futballtörténeti időutazásunk következő részében pedig egy olyan egykori SZEOL AK-s, Szeged SC-s legenda tárja elénk őszinte, intelligens véleményét, akinek a reményteljes szegedi focivezetői pályafutását éppen egy szlovén szerencselovag törte ketté... Dr. Kováts Gábor...

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2021.05.28.

Bizony, a neve fogalom a szegedi , sőt, a diósgyőri futballban is... Ergo: az egész magyar labdarúgásban (el)ismerik, sőt, tisztelik őt!! Aki viszont nem így tesz, az önmagát minősíti...

Kutasi László (1949. július 29) sokszoros magyar ill. olimpiai válogatott labdarúgó (lenti csapatfotón) rengeteg nagy csatát megélt pályafutása alatt, aki egészen 1974-ig a Szegedi VSE labdarúgója volt. Innen igazolt a Diósgyőri VTK-hoz. Kétszeres Magyar Kupa-győztes és egyszeres bajnoki bronzérmes lett az ottani sikercsapatával! Ez idő alatt közel 200 NB I-es, továbbá nemzetközi kupa-ill. olimpiai és nagyválogatott mérkőzésen szerepelhetett - több tízezer szurkoló örömére...

1980-tól visszatért Szegedre és négy évig az NB II-es bajnok, majd a Kaszás Gábor-féle NB I-es SZEOL AK egyik vezéregyénisége lett! Szegeden több, mint félszáz NB I-es meccsen játszott, végül a '80-as évek közepén a Makó, majd a Vásárhely labdarúgójaként hagyta abba az aktív játékot.

Neki egyébként rendkívül markáns véleménye van az egész magyar futballról és ezen belül a szegedi labdarúgásról...

Éppen emiatt a www.szeged1899.hu rajongói portálunk egymás után két részletes interjút is leközölt az elmúlt években Kutasi László rendkívül gazdag pályafutásáról ill. - szakmailag megalapozott – kőkemény és kendőzetlen véleményéről, javaslatairól!

Íme a 2018 őszi Kutasi-mély-interjúm első része:

Kutasi László: 20 éve várunk az NB I-re...

Kutasi László ( lenti fotónkon) 1979-ben 6 alkalommal szerepelt a nagyválogatottban! Ezen kívül 6-szoros olimpiai és 11-szeres egyéb válogatott (1979–80) is volt a klasszis hátvéd.

1980-81-ben oroszlánrészt vállalt a SZEOL AK NB II-es bajnoki címéből (lenti csapatfotónkon!), majd éveken át vezéregyénisége volt az NB I-ben bravúrosan szereplő Kaszás Gábor-féle Tisza-parti gárdának!

1984-től már edzőként is dolgozott! Először a SZEOL AK junior csapatának az edzéseit irányította. Az 1985–86-os idényben a hódmezővásárhelyi Hódgép-Metripond SE, majd 1987-ben a Szeged SC vezetőedzője volt.

1986 és 1989 között a SZEOL-Délép illetve a Szeged SC labdarúgó-szakosztályának vezetőjeként is dolgozhatott. Később még Kiszomboron is "aranycsapatot csinált", sokszoros Csongrád megyei bajnokot!

De mindezek előtt a kezdetekről kérdeztem, mert már korábban is mesélt nekem az akkori csodás időszakokról...   A kiskunfélegyházi születésű Kutasi a pályafutását - mint annyi más tehetség - a grundon kezdte…                             

Erre még ma is tisztán emlékezik:

- Reggeltől estig futballoztunk! Elég volt egyet füttyenteni, máris összeverődött a csapat... Utcák közötti bajnokságok zajlottak Félegyházán. Édesapámat korán elveszítettük, így nem dúskáltunk anyagiakban, nem volt pénzünk labdára sem... A helyi Honvédnál azonban mindig leselejteztek lasztikat, melyeket a MÉH-telepre vittek...
Én összeszedtem ezeket, és arra kértem Keserű Toni szíjgyártó mestert, hogy tanítson meg varrni... Elsajátítottam a mesterséget, így előfordult, hogy három „zsugám" is volt, igaz, a legtöbb elég ludáj, ide-oda pattogott, de így is nagy meccseket játszottunk velük! Nem voltam jó gyerek, sőt, rossznak, nagyszájúnak számítottam. Szerencsém volt, mert a két bátyám, a nagyobb barátaim mindig megvédtek... 

Kicsit elmerengett a messzi múltba, majd így folytatta:

– Meggyőződésből azt vallottam, hogy futballozni a grundon az öregebbektől illetve az edzésen az edzőktől lehet megtanulni! Ma már grundok nincsenek, illetve az edzők nagy része "testnevelő tanár", éppen ezért tart itt jelenleg a magyar futball...Talán tanulni kellene, új dolgokat bevezetni, új edzésmódszereket kitalálni! Órákig tudnék erről mesélni, de sokan kínainak tartják, csak kevesen értenek meg... – vallotta be Kutasi László, majd így folytatta - Csupán a lényeget mondanám: a futball igenis tanítható, tanulható, csak nem mindegy, hogy kitől!! Egy alapvető igazságnak tűnő gondolat: ha csökken a leigazoltak száma, akkor úgy kell fokozatosan emelni az intenzitást, kialakítva a magyaros stílust, hogy ezzel ne csak utolérjük az előttünk haladókat, hanem meg is tudjuk előzni őket!! Ha találtál ilyen reformereket, akkor szóljál! Én már beleöregedtem a reménytelenségbe... - említi szomorúan, de azért hozzátette: A mai magyar futballban mit is látunk folyamatosan manapság?! Csányi Sándorék, a bankok és egyéb "szponzorok", de főként a fociszerető magyar állam segítségével szinte "döntik bele a milliárdokat" a legnépszerűbb sportágba, a jobbára ellenőrizhetetlen taos-pénzek segítségével óriási infrastrukturális fejlesztésekbe is belekezdtek, ez a jövőre nézve mind nagyon pozitív, de...

- Miért kell mindig az a fránya "de"-szócska?! Szükségünk van nekünk erre?! - vetem közbe félig komolyan, félig viccesen. Kutasi László eddig vidám, derűs tekintete hirtelen elkomorul, így már tudom, nem sok jóra számíthatok...

- Igenis szükségünk van az őszinte szóra a magyar és ezen belül a nagymúltú szegedi futball megtisztulásához!  Sajnos, azt kell mondjam, a Csányi úrék által befektetett több milliárdnyi összeg „köszönő-viszonyban” sincsen a teljes joggal elvárt megtérülési értékkel... Az egyébként jó szándékkal színre lépő Csányi Sándornak többnyire szakképzetlen, de pénzéhes tanácsadói vannak fociügyekben és ugyanilyen emberek, nyerészkedő szerencselovagok vitték a szegedi Kiss-Rigó Lászlóékat is a "sötét NB II-NB III-as erdőbe"...

Hiszen mit is láttunk az elmúlt évtizedben a "magyar és ezen belül a szegedi fronton"?!- teszi föl az őszinte kérdést Kutasi László.

- Ezt tőlem kérded Lacikám?! Te vagy az interjúalany, én csak a "krónikás"... - vetem közbe...

- Jó, persze, tudom...- veszi a lapot, s enyhül meg kissé az ábrázata - így meg is válaszolom! Mély levegővétel után így folytatta:

- A magyar futball - az élvonalbeli horribilis fizetések ellenére - csupán az "európai NB III" szintjén mozog, Markáns példa volt erre az UEFA Nemzetek Ligája, ahol képtelenek voltunk feljutni a gyenge C-osztályból is legalább a második vonalba, megelőztek a finnek… - holott…   Közép- és Kelet-Európából (nem beszélve az afrikaiakról, dél-amerikaiakról) manapság szinte mindenki ide akar jönni pénzt keresni, kb. nullához közeli teljesítménnyel is... De a válogatott évtizedek óta (az egyetlen EB-kijutáson kívül...) nem produkált semmit, a klubcsapatokat verik, mint jég a határt (a Fradikát hol a bosnyákok, hol az albánok, Honvédot meg a luxemburgiak...), s a mostani "egyszem kivétel", az ugyancsak milliárdos költségvetésű VIDI mellett a többiek rendre mennek a "levesbe"... (Első mély-interjúnk még a Fradi- és a válogatott sikerek előtti 2018-as esztendőben volt…, A szerző)

- S a szegedi futballal (jövőre 120 éves évforduló!) mi a helyzet?!

- Legutóbb Kántor Feri barátom a népszerű szurkolói honlapotokon nagyon találóan fogalmazott...

http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1398

...így csak ismételni tudom a régi szegedi foci-legendáink határozott álláspontját: emocionális kötődés (Adem Kapics…) és kellő szakmai tudás, profi vezetői gyakorlat nélkül (Halkó Pál Géza…) egyik regnáló szegedi futballvezető sem tud országunk 3. legnagyobb városában ismét NB I-es csapatot kreálni! Közel húsz év óta erre várunk, de csupán a csalódásainkat számolhatjuk, az élvonalbeli meccseinket egyáltalán nem...- zárta rezignáltan nyilatkozatát Kutasi László, a szegediek ill. a diósgyőriek egykori csupaszív és képzett labdarúgója, majd edzője. (Készült: 2018.11.26.)

120 részes cikksorozatunk következő részében már konkrét szakmai javaslatokkal is szolgál a szegediek és a diósgyőriek egykori nagy kedvence és sokszoros válogatott játékosa...

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2021.05.27.