Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 16. bajnoki idényében (2026 nyarától)?!

S íme a jó öreg KK története - dióhéjban...

Az I. világháborút követően színvonalas futballmeccsek keretében indult útjára a nagy európai kupák, a BL (BEK), a KEK ill. az Európa-liga (előtte VVK, EVK, UEFA Kupa) legendás hírű elődje, a Közép-európai Kupa (KK)!

Ez volt az első olyan olyan nemzetközi trófea, amelyért évről évre több nemzet legjobb klubcsapatai versengtek folyamatosan a végső győzelemért.

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően sorra alakultak az utódállamokban a professzionális nemzeti ligák, Ausztriában 1924-ben, Csehszlovákiában 1925-ben, míg 1926 nyarán - biztosan emlékszünk a 120 részes cikksorozatunkban taglalt Szegedi Bástya FC akkori színre lépésére! - alakult át profivá a magyar első osztályú labdarúgó-bajnokság is.

Azt megelőzően a Monarchián belül sok meccset vívtak egymással a három ligában szereplő csapatok. Ezek nagy része barátságos vagy felkészülési mérkőzés volt, de a három napos Húsvéti Kupák alkalmával is többször találkoztak a magyar, az osztrák és cseh klubok egymással.

Mégis 1927-ben merült fel először az az ötlet, hogy a nemzeti profiligák legjobbjai mérjék össze erejüket, és Meisl Hugó (fotónkon), a legendás "Wundermannschaft" vezetőjének, egyúttal az Osztrák Labdarúgó Szövetség elnökének a kezdeményezésére kiírták a legelső Közép-európai Kupát, melyen a profiligák legjobb csapatai mérkőzhettek meg egymással, egyenes kieséses rendszerben.

Ráadásul a világ akkori futball-hatalmainak legjobbjai indulhattak harcba a rangos trófeáért, erre még lentebb  részletesebben is kitérünk...

Az 1927. évi legelső győztes a csehszlovák rekordbajnok Sparta Praha volt, de kiválóan szerepeltek a magyar együttesek is, 1928-ban például a Ferencváros, 1929-ben az Újpest csapata nyerte az akkoriban a mostani Bajnokok Ligájával egyenértékű trófeát!

Ezt követően főleg az osztrák (Rapid, Vienna, Austria) és a legjobb olasz csapatok (pl. a korábbi 7-szeres bajnok Bologna FC) hódították el a díjat.

A kupa nemzetközi összetétele az évek során sokat, változott, ezzel együtt a színvonala egyre inkább nőtt!

Először a délszláv államok csatlakoztak (jöttek a "jugók"...), majd 1929-ben helyettük rangos olasz klubok (pl. Juventus, Internazionale-Ambrosiana, AS Roma, Bologna, Lazio, Fiorentina, AC Milan, Torino) szerepelhettek a tornán.

Abban az időszakban a világ legerősebb országai indították csapataikat a kupában! Olaszország, a kétszeres világbajnok (1934, 1938), a két VB ezüstérmes Csehszlovákia (1934) és Magyarország (1938), és nem feledkezhetünk meg az osztrák - nem mellesleg vb-elődöntős - „Wundermannschaft”-ról sem...

1936-ban újabb változás történt, az Anschluss miatt Ausztriát kizárták a versenyből, így a nyolccsapatos tornára 2-2 magyar, olasz és csehszlovák, valamint 1-1 román ill. jugoszláv gárda kvalifikálhatta magát. Újabb magyar kupasikerek következtek, 1937-ben a Ferencváros, 1939-ben az Újpest vihette haza a KK-t! Ráadásul az 1939-es fináléban az Újpest ellenfele éppen a Ferencváros csapata volt...

A II. világháború alatt már nem lehetett fenntartani a kupasorozatot, bár 1940-ben még kiírták a kupát 3 magyar, 3 jugoszláv illetve 2 román klub részvételével. A döntőbe a Ferencváros és a Rapid Bukarest került, de a nagy érdeklődéssel várt összecsapásra már nem került sor, mivel időközben Észak-Erdély Magyarországhoz került...

A kupasorozatot 1951-ben rendezték meg újra. A színvonala és jelentősége sokat csökkent, mert egyre másra jelentek meg az új európai nemzetközi kupák, a BEK, a KEK és a VVK...

Különösen 1956-tól kezdve esett vissza a presztízse, amikor megrendezték az első Bajnokcsapatok Európa Kupáját és beindult a Puskás "Öcsi" által fémjelzett Real Madrid sikersorozata...

De azért a hatvanas-hetvenes években is szép számmal örülhettünk a Bp. Honvéd, a 6-szoros győztes Vasas, az MTK, sőt, még a Tatabánya kupasikereinek is!

Az 1980-as évekre viszont megváltozott a KK: akkoriban már nem az egyes országok legjobbjai mérték össze tudásukat, hanem a másodosztály bajnokai... (ekkor, 1981 nyarán került erősen látótérbe egy SZEOL AK - AC Milan oda-visszavágós KK-párharc is..., A szerk.)

Aztán a közel hét évtizedes múltra visszatekintő Közép-európai Kupa 1992-ben végleg megszűnt, az utolsó győztes a jugoszláv - ma már bosnyák - FK Borac Banja Luka lett...

S ilyen rangos KK-históriát követően jöjjön hát az 1935. évi Közép-európai Kupa teljes története - a legendás és válogatottakkal teletűzdelt Szeged FC kupaszereplésével együtt...

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: huszadikszazad.hu, szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.01.26.

Akkoriban a magyar futball még a világ legjobbjai közé tartozott (1934-ben pl. vb-negyeddöntőt, míg 1938-ban világbajnoki döntőt is vívhatott nemzeti tizenegyünk!!), így szinte sorjáztak a külföldi meghívások a hazai klubjaink előtt.

S mivel profi-csapatainknak a létfenntartásukhoz rengeteg portyára, ezáltal nemzetközi összecsapásra volt szükségük, a Szeged FC is több tucatnyi meccset játszhatott évente rangos külföldi alakulatok ellen! Helyszűke miatt ezúttal csak néhányat emelnék ki közülük…

1933 tavaszán például Temesvárott értek el 2:2-es döntetlent  Románia - sokak szerint minden idők egyik legjobb - nagyválogatottja ellen!

S a hab az akkori "szegedi futball-tortán": a diadalmas román portyát veretlenül (!!), egész pontosan 7 nemzetközi meccsükből 4 győzelemmel ill. 3 döntetlennel zárták Markovics Szilárd, a legendás hírű klubelnök paprikamezes játékosai (első címlapos ill. második fotónk éppen ezt illusztrálja, a lentinél érdemes azt az önfeledt örömet is vizsgálni, amely a legutóbbi 20 "kapicsos-halkós fociévünkben"  bizony, alaposan elkerülte az itteni drukkereket... A szerk.) !

Az 1933/1934-es idényben egy nagyszerű francia túrát is elkönyvelhettünk a Tisza-parti gárda részéről !

Ahol többek közt 1:1-re végeztünk Marseille-ben, a két magyar világklasszis válogatottal, az Eisenhoffer–Kohut-szárnnyal felálló sokszoros bajnok és kupagyőztes  Olympique Marseille együttesével!

Majd 2:2-re játszottunk Montpellierben, az ugyancsak első osztályú klub ellen, továbbá...

...bizony, 40.000 néző (!!) előtt 3:3-ra végeztünk Párizsban, az 1935-36-os  francia bajnok és kupagyőztes, az osztrákok akkori világklasszis “csodakapusával”, Rodolphe Hidennel (fotónkon) kiálló Racing Paris, a mai Paris SG legendás elődei ellen!!!

Ráadásul a svájci Lausanne-ból leigazoltuk a Szegedről elszármazott és gólrekorder Kalmár Györgyöt (fotónkon), aki később igazi legenda lett Szegeden!

Abban a szezonban az egyre erősebb Szeged FC már az előkelő 5. helyet szerezte meg három pesti topklub (Ferencváros, Újpest, MTK-Hungária) és a Debreceni Bocskai mögött  az élvonalbeli pontvadászaton!

Az idény során a leggyakoribb összeállításunk ez volt:

Pálinkás – Sirály, Raffai – Gyarmati, Somogyi, Bertók – Korányi II, Grósz, Kalmár György, Havas, Harmath.

Nem túlzás, de minden csapatrészben válogatott illetve nemzetközileg jegyzett, elismert szegedi labdarúgóink voltak, ami a mostani fiatalabb generációknak szinte "kínaiul hangzik"…

S ennek az 1934/1935. évi I. osztályban már meg is lett a kézzel fogható eredménye!

Az addigi bajnoki rekordot jelentő “csúcsteljesítményt” regisztrálhattuk (a három nagy pesti klub, az Újpest- Fradi – MTK mögötti 4. helyet) és a legelső nemzetközi tétmérkőzéseket - amolyan vérbeli európai kupameccseket... - 1935 nyarán!

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.01.25.

Abszolút hihetetlen a mai "halkópálgézákon és ademkapicsokon felnőtt " generációknak, élükön a Szeged Ultras kiváló vezéreinek felfogni és értelmezni a kőkemény tényeket...

Miszerint az egykori Szeged FC  exkluzív proficsapata 1932-től megszakítás nélkül éppen tizenegy(!!) bajnoki idényt töltött el labdarúgásunk legelső vonalában!!

Mai szemmel nézve ez tényleg szinte hihetetlen, ráadásként seregnyi válogatott szegedi játékossal, NB I-es bronzéremmel, számtalan értékes helyezéssel és... Párizstól, Madridon, Bécsen át Marseille-ig számos nemzetközi sikerrel, nagyszerű diadallal “fűszerezve”.

Az 1898-1899-es idénytől e sorok írója által nagy gonddal végigkísért, immár a 121. évében járó szegedi labdarúgás 35. szezonja, az 1932/1933-as – élvonalbeli újoncként – egy előkelő nyolcadik helyezést hozott a Bástyából átszervezett Szeged FC-nek.

Íme a legendás Szeged FC NB I-es és újoncként a 8. helyen végzett proficsapata! Állnak balról: Stein Sándor klubvezető, Raffai-Riesz, Stemler, Kalmár György (a későbbi szegedi NB I-es gólkirály!), Gyarmati-Gyurcsó János (a későbbi legendás SZEAC-edző, Nemes Istvánék "mágusa"!), Korányi II. Mátyás, Pálinkás József kapus (mindketten sokszoros szegedi nagyválogatottak lettek!), Sirály, Bognár, Grósz, Polyák Gyula (ugyancsak majdani kiváló NB I-es szegedi edző!), Havas és civilben az éppen akkor sérült Bertók Pál látható.

S az újoncként kivívott NB I-es 8. helyezést pár év múlva még értékesebb sikerek követték! A hazai ill. nemzetközi porondon egyaránt...

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.01.23.