| # | csapat | pont |
|---|---|---|
| 01. | Vasas FC | 61 |
| 02. | Budapest Honvéd FC | 56 |
| 03. | Kecskeméti TE | 48 |
| 04. | Mezőkövesd Zsóry FC | 46 |
| 05. | HR-Rent Kozármisleny | 42 |
| 06. | Aqvital FC Csákvár | 40 |
| 07. | Videoton FC Fehérvár | 39 |
| 08. | BVSC-Zugló | 37 |
| 09. | Karcagi SC | 35 |
| 10. | FC Ajka | 33 |
| 11. | Szeged | 33 |
| 12. | Tiszakécskei LC | 32 |
| 13. | Soroksár SC | 30 |
| 14. | Szentlőrinc | 27 |
| 15. | Budafoki MTE | 25 |
| 16. | Békéscsaba 1912 Előre | 25 |
Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 16. bajnoki idényében (2026 nyarától)?!
120 részes szegedi futballtörténeti időutazásunk 38. fejezetét egy megdöbbentő infóval kezdjük! Ami az elmúlt évtizedek "halkópálgézás-ademkapicsos eredménytelenségén felnőtt" focidrukkereknek teljességgel hihetetlenül hangzik: a Szeged (címlapos csapatfotónkon!) sorrendben 34. élvonalbeli idényében, az 1962–63-as szezonban hosszú heteken át vezette az NB I-es tabellát is...

A SZEAC 1962-63. évi legendás élvonalbeli csapata. Állnak, balról: Orczifalvi István vezetőedző, Polyvás Dániel, Szabó Miklós., Dezsőfi Ferenc, Hajós Imre, Nemes István, Kővári András, Sándor Zoltán. Guggolnak balról: Reményik László, Kürtősi László, Mészáros Károly (kapus) és Gilicz István, a Bp. Honvédból később visszatért 3-szoros válogatott szegedi csatár!
Bizony, az első helyen kezdte a bajnoki évet a SZEAC!
Ráadásul nem is akárkit vert meg az 1962. augusztus 6-i idénynyitón! Íme a roskadásig megtelt stadion a két csapat köszöntésekor:

A Felső Tisza-parti stadionban, ezúttal nem 30.000 (mint az 1960-as Szeged-Fradi derbin!), hanem "csupán" - úgymond "három és fél Szent Gellértnyi" tömeg - 26.000 fanatikus drukker előtt ismét a sokszoros bajnok Ferencváros volt az ellenfél!
S az "ihletett állapotban játszó" hazaiak Mészáros – Szabó, Portörő, Kürtösi (Sándor) – Dezsőfi, Kővári – Reményik (Makrai), Nemes, Hajós, Polyvás, Gilicz összeállításban 1:0-ra megverték az idény végén újabb bajnoki aranyát nyerő zöld-fehéreket!
A győztes szegedi találat története:
„Az 53. percben megszerezte a Szeged a győzelmet jelentő gólt. Nemes kapott labdát a 16-oson, elment Novák Dezső és Ormai mellett is és 6 méterről a kimozduló Horváth kapus mellett a jobb sarokba lőtt. 1:0.”


Ezután a Bp. Honvéd elleni 1:4, majd az MTK-val - 16.000 szegedi fanatikus szurkoló előtt! -egy gól nélküli döntetlen következett. Ekkor a 7. helyen állt a Tisza-parti gárda.
De a 4. fordulóban Szombathelyre kellett utazniuk és a népszerű "Hali" a Rohonczi úton bárki ellen képes volt mindig is meglepetést okozni... Ám Nemesék akkortájt már annyira "beindultak", hogy a szombathelyiek ellen is egy fölöttébb érdekes góllal győzött a SZEAC ( citátum a korabeli Népsportból):
„A 83. percben ügyes szegedi adogatás után a teljesen őrizetlenül hagyott Portörő elé került a labda, aki 18 méterről óriási gólt lőtt a bal felső sarokba. 1:0 a Szeged javára!”
Meg kell említeni, hogy a 12. percben Portörő Gábor megsérült, de óriási szívvel tovább játszott és a sors szeszélye volt, hogy a befejezés előtt néhány perccel az egyetlen gólt éppen a középhátvédből lett „szükség jobbszélső”, Portörő rúgta....
Ekkor már a 6. helyre jött fel a Szeged, mindössze egyetlen ponttal lemaradva a listavezető Bp. Honvédtól!
S egy hét múlva, 1962. szeptember 9-én megint a Szeged volt az NB I első helyezettje!!
Ezúttal Pécsett léptek pályára Hajósék és Nemes István góljával 1:0-ra verték a hazaiakat. Mivel az előttük állók sorra kikaptak vagy pontot veszítettek, a SZEAC pontelőnnyel vezetett a bajnokságban:
1. SZEAC 7, 2-7. Bp. Honvéd, Dorog, Bp. Vasas, Salgótarján, Újpest és Győr 6-6 ponttal...
Szeptember 17-én az akkoriban mindenkire veszélyes Salgótarjáni BTC látogatott el a Tisza-parti városba...
S a SZEAC 12 ezer néző előtt, Szabó Miklós és Nemes István góljaival 2:0-ra megverte a bányászokat is, így megtartotta vezető helyét a táblázaton:
1. Szeged 9, 2-3. Bp. Honvéd és Dorog 8-8 ponttal!!
A szegedi egyetemisták a hat forduló során 5 alkalommal nem kaptak gólt és ez már akkoriban is nagy bravúrnak számított! De egy héttel később, sajnos át kellett adniuk az első helyet a Bp. Honvédnak... Újpesten ugyanis - 18.000 pesti fanatikus előtt - súlyos, 4:0-ás vereséget szenvedett a csapat, s ezzel Nemesék a harmadik helyre estek vissza...
Szeptember 30-án viszont ismét javított a SZEAC! Az elmúlt évi bajnokot, Vasas együttesét látták vendégül Szegeden, és - 15.000 Tisza-parti drukker önfeledt örömére - Nemes találataival 2: l-re megverték az akkoriban még a Puskás "Öcsi", Di Stefano-féle Real Madriddal szintén "pariban lévő" angyalföldieket is!
A bajnoki tabella akkor így festett: 1. Újpest 11, 2. Szeged 11 ponttal...
Október 7-én pedig Debrecenben, a régi Nagyerdei-stadionban, nem kevesebb, mint 16.000 (!!) ottani fanatikus "Lokista" előtt arattak nagyszerű idegenbeli győzelmet a szegediek:
Debreceni VSC-Szegedi EAC 0:2! Góllövő: Nemes István a 63. ill. a 75. percben!!
Így továbbra is az Újpesttel azonos pontszámmal (13-13) vezették az NB I-es mezőnyt!
Ezután három (!) 0:0-ás döntetlen következett a Győri ETO ellen 14.000 néző előtt odahaza, majd Dorogon és a Komló ellen, ám így is a 2. - ezüstös - helyen álltak Hajós Imréék!
Sőt, ha a novemberi utolsó fordulóban legyőzték volna a Tatabányát, az őszi bajnok Újpesttel holtversenyben fejezik be az idényt féltávnál. De ezúttal nem jött ki úgy a lépés, a végig bekkelő Tatabánya két gyors kontrával és 2:0-ás győzelemmel távozott Szegedről...
Az 1962 őszi végeredmény ezek után így alakult:
1. Újpest 18, 2-3. Bp. Honvéd és MTK 17-17, 4. Szeged 16 ponttal!
A szegedi „catenacció” ekkoriban kiválóan működött, hiszen a 13 mérkőzésen 9-szer (!) maradt érintetlen Mészáros Károly kapuja!
Azután tavasszal sajnos, egészen más csapat vágott neki a küzdelemsorozatnak... Az 1963-as első fordulóban a Dorog 2:0-ra győzött - 10.000 szegedi nagy bánatára - a Tisza partján, majd a bajnoki címre hajtó MTK (fájdalom, de megint csak az ex-szegedi Sándor Károly vezérletével...) 7:0-ra „legázolta” Nemeséket...
Ekkor már ismét a középmezőnyben állt (és maradt is) a SZEAC. A Bp. Honvéd elleni 0:0 után első győzelmüket is csak április 14-én szerezték meg a kék-fehérek...
Hajós Imre 3 perc alatt lőtt két mesteri góljával ismét 2:0-ra verték a Debrecent, s ezt az országunk két legnagyobb vidéki városának mindig is patinás múltú összecsapását több, mint 10.000 drukker látta a legendás szegedi szentélyben, a Felső Tisza-parti stadionban!
Ezt követően Tatabányán 1:0-ás vereség, majd az Újpest elleni 0:0-ás döntetlen jelezte a csapat gyengébb formáját, így a közönség is lecsökkent: már "csak" 12.000-en voltak a Dózsa ellen...
A 19. forduló után a 8., a 20. forduló után a 9. helyen álltak a szegediek. Utolsó győzelmüket a 22. fordulóban a Szombathelyi Haladás ellen szerezték (1:0), ezt követően csupán döntetlen és vereség következett... Az SBTC elleni 0:5 a 10. helyet, a Komló elleni 1:3 pedig a 11. helyet eredményezte az egyetemisták számára. De még így is messze a kiesés rémétől...
Azaz stabil NB I-es csapatként!!
Így aztán 1963. június 30-án, az idényzáró már csak egy jubileum miatt volt érdekes...
Az addigra biztos bajnok Ferencváros a Népstadionban – 50 ezer néző előtt !! – a Szegedet fogadta. érdekes idézet az akkori Népsportból:
„Óriási hangorkán, az FTC félszázezer főnyi közönségének tapsvihara közben futottak ki a játékosok a pályára. A mérkőzés előtt a két csapat virággal kedveskedett egymásnak, így emlékeztek meg arról az 50 éves évfordulóról, amikor – 1913. június 29-én – a Ferencváros és a Szeged labdarúgói először találkoztak egymással, s ez az évforduló most egybeesett az FTC bajnokságának megünneplésével.”
A jubileumi találkozót a bajnok biztosan nyerte 3:1 arányban, és ezzel visszavágott az őszi idénynyitós 0:1-es vereségért.
A két kieső (SBTC, Haladás) helyére az NB II bajnokai (Diósgyőri VTK, Csepel) kerültek. Az év gólkirálya Bene Ferenc (Ú. Dózsa) lett 23 góllal, míg a szegediek legjobb góllövője újra Nemes István volt 8 találattal.
Ismét sikeresen szerepelt nemzetközi találkozóin a SZEAC! 1963. február 3-án az NDK ligaválogatottja ellen 3:3-ra mérkőztek a szegediek, a gólokat a németek részéről Queck (2), Prelt illetve az "ügyeletes góllövő", Nemes mellett Kökény István és Reményik László szerezték!
Majd döntetlenül mérkőztek Kolozsvárott a Stiinta csapatával és 100 százalékos teljesítményt értek el a jugoszláv portyán (biztos győzelmek a Spartak Subotica - a testvérváros Szabadka -, továbbá a Potisje Kanizsa és az AIK Bácskatopolya ellen...akik nem mellesleg manapság már az Európa-ligába is bejutottak, mialatt a "Kapicsos Szeged" a másod-és harmadosztály közt ingázik...)!
Vitos György
(Folytatjuk!)
Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.07.10.
Az országos szinten is példátlan 120 részes szegedi futballtörténeti cikksorozatunk 37. részében ezúttal már a Szeged 33. élvonalbeli idénye következik, melyből megtudhatjuk, hogy 1961–62-ben az NB I 9. helyén végzett a Portörő Gábor, Hajós Imre és Nemes István (későbbi fotónkon jobbról) által vezérelt SZEAC! Ráadásul csak egy hajszálon múlt, hogy az Ajax Amszterdam, a Bayern München, a PSV Eindhoven vagy éppen a Feyenoord Rotterdam nem utazhatott 1962 nyarán Szegedre nemzetközi kupameccs keretében...

Változatlan csapattal és edzővel vágott neki az új bajnoki évnek a SZEAC, mégis az augusztus elején indult bajnokság váratlan kudarcokat hozott Hajósék számára...
Az első bajnoki mérkőzésükön az újonc Komlói Bányászt fogadták a szegediek és hatalmas meglepetésre 2:1 arányban alul maradtak...
Majd Tatabányán 3:0-ás vereség következett, s így két forduló után az utolsó helyen állt a kék-fehér gárda.
A várva-várt első siker csak az augusztus 13-i, 3. fordulóban született meg:
Szeged-Salgótarján 3:1! Góllövőink: Portörő Gábor, Nyári Tibor és a címlapfotón már jóval később látható Nemes István...
Ezt követően a győri 1:0-ás vereség után a bajnok, majd a Vasas mögött ezüstérmes újpestieket fogadták a szegediek...
A mérkőzés jegyzőkönyve:
Szeged - Újpesti Dózsa 1:0 (1:0)
Szeged, 18 ezer néző. Vezette: Horváth.
SZEAC: Mészáros – Kürtösi, Portörő, Vass -- Dezsőfi, Zallár – Nemes, Reményik, Hajós, Nyári, Boros.
A győztes gól a 21. percben esett: „Hajós kitűnő labdával ugratta ki a lyukon Nemest, aki nagy lendülettel tört a kapu felé, a kapust is kicselezte, és 6 méterről az üres kapuba helyezett. 1:0 a Szeged javára!”
S akkor jöjjenek a korabeli "Nemes-gólok" örökké felejthetetlen emlékei! Az alábbi értékes archív fotóinkon épp a góllövés pillanataiban látható Nemes István, a legendás, "ízig-vérig szögedi csatár", aki az egész védelmet és a kapust is kicselezve lőtte a győztes gólokat, s erre átlagban (mai "Szent Gellért Fórumosok" 2-3 ezer nézőjét lelkesen ünneplők, figyelem!!) 18-20 ezer hazai drukker ünnepelt önfeledten!


De ezután - mint minden csapat életében - újabb visszaesés következett, idegenben vereségek (Vasas 1:4, Pécs 0:1), otthon döntetlenek (az MTK ellen 16.000 fanatikus drukker előtt Portörő ill. Nemes góljaival 2:2...) követték egymást.
A 9. fordulóban aztán újra utolsó helyre került a Szeged az ózdi 2:l-es vereséget követően (ezekből is látható, milyen erős volt akkoriban még az NB I - a mai "falusi élvonalbeli bajnokságokkal" ellentétben)...
Majd a 10. fordulóban – október 15-én – a Dorog is elvitte a pontokat a Felső Tisza-parti stadionból ( a bajnoki idény "negatív szegedi nézőcsúcsa" előtt, amely kereken 10.000 fanatikus drukker volt!! Khmmm...Adem Kapicsék még ilyet is csak "soha napján" fognak megélni, mivel a Szent Gellért Fórum max. 8200 nézőt engedhet be, de még ehhez is - 20 év után - NB I-be kellene jutniuk a "megszokott" NB III-ba történő kiesések helyett)...
Ezután Csepelen pontot szerzett a csapat, de a Ferencváros szegedi pályán sem „kegyelmezett”(1:2 lett és a Fradit is "csupán" 12.000 drukker látta 1961 novemberében)...
Az 1962-es chilei labdarúgó-világbajnokság küzdelmei miatt (amikor a magyar válogatott még rendszeres résztvevője ill. aranyesélyese volt az akkori vb-knek!!) a tavaszi szezonból három fordulót előre hoztak, s ezeken három pontot szerzett a SZEAC!
Az őszi idény legnagyobb sikerét egyébként Kispesten – 10 ezer néző előtt – érték el a szegediek. Boros László és Nemes István góljaival már a félidőben 2:0-ra vezettek, s a szünet után a Bp. Honvéd csak szépíteni tudott (Bp. Honvéd–SZEAC 1:2!).
Legutolsó őszi mérkőzésén pedig az MTK Hungária úti pályáján szerzett értékes pontot a csapat (2:2, "természetesen" Nemes István remek duplájával... )!
Ennek ellenére 1961 őszén – 16 forduló után – a Csepellel együtt a 13-14. helyen állt a SZEAC... Tehát tavasszal a kiesés ellen kellett küzdenie...
Úgy tűnik, ez a tudat megsokszorozta a kék-fehérek erejét, mert 1962 tavaszán csak a 6. találkozójukon, a Fradi otthonában szenvedtek vereséget és a további 9 meccsükön 3 győzelem ill. 6 döntetlen volt a mérlegük!
1962 tavaszán egymás után legyőzték otthonukban a Pécs (3:1), és az Ózd (2:0) csapatát, majd idegenben vágtak vissza a Dorognak az őszi vereségért (2:1)!
Majd a Csepel (1:1) és a Bp. Honvéd (1:1) elleni mérkőzések után a 22. fordulóban az Üllői úton lépett pályára a SZEAC...
A 30 ezer néző előtt lejátszott találkozón a későbbi Aranylabdás Albert Flórián góljára Hajós Imre válaszolt, s már-már úgy látszott, a szegediek továbbra is megtartják tavaszi veretlenségüket, amikor – idézet a tudósításból: „a 89. percben egy kapu előtti kavarodás során Fenyvesi dr. kapura lőtt, Albert a kaputól 7 méterre külsővel megpörgette a labdát, amely irányt változtatva szállt a jobb alsó sarokba. 2:1 a Ferencváros javára.”
A balszerencsés vereség sem törte le a szegedieket, s a hátralévő mérkőzéseiken nem is szenvedtek többször vereséget! Komlón 2:2, Szegeden a Győri ETO és a Tatabánya ellen egyaránt 1:1, majd Salgótarjánban, az SBTC elleni idényzárón 0:0 volt az eredmény.
A szegediek így bravúros tavaszi szereplésükkel a tabella 9. helyére küzdöttek fel magukat!
Mégis a szegedi szurkolók ezt a bajnoki évet inkább sikertelennek érezték, ráadásul egyetlen (!!) bajnoki pont miatt - a Fradi elleni utolsó pillanatos vereség miatt?... - nem jöhettek világhírű profiklubok Szegedre nemzetközi kupamérkőzést játszani... Hogy miért is?!
Az MLSZ akkori döntése értelmében a bajnokság 1- 8. helyezettje a BEK-ben, a Közép-Európai Kupában, valamint az akkoriban még nagy népszerűségnek örvendő Nyári Intertotó Kupában indulhatott! Tehát csak gólarányon(!!) múlt, hogy a 8. helyezett Pécs még igen, a 9. helyezett Szeged már nem lehetett résztvevője az Intertotó Kupa rangos mezőnyének...
Holott a 8 db 4-es csoportban ilyen csapatok szerepeltek 1962 nyarán: Ajax Amsterdam, Feyenoord Rotterdam, PSV Eindhoven (hollandok), Bayern München, FC Kaiserslautem (németek), FC Basel, Servette (svájciak), Rijeka, Velezs Mostar (horvátok és bosnyákok), Sparta Prága, Inter Bratislava (csehek és szlovákok), – hogy csak a nevesebbeket említsük... (Manapság pedig tavaly nyár óta a római Laziót várhatjuk szüntelen a szegedi stadionavatóra, de hát az egy teljesen más indíttatásból fakadó "kapicsos történet" - immár hosszú évek óta távol az NB I-től..., A szerk.)
Talán ezek után már érthetőbbnek tűnik a Tisza-parti szurkolók és vezetők 1962-es elégedetlensége...
S hogy ez miben nyilvánult meg? Újabb edzőcserében! Az eltávozott Szűcs György helyére Orczifalvi István érkezett. A két kieső (Csepel, Ózd) helyére az NB II patinás múltú bajnokai (Debreceni VSC, Szombathelyi Haladás) kerültek. Az év gólkirálya Tichy Lajos (Bp. Honvéd) lett ’23 góllal, míg a legeredményesebb szegedi góllövőnek Nemes István bizonyult 9 találattal.
Nemes István(címlapos fotónkon éppen Buzánszky Jenővel, az Aranycsapat egykori jobbhátvédjével beszélget)... Bizony, Hajós Imre mellett az immár 121. évében járó szegedi futball egyik legnagyobb gólvágója volt ő is!! Méltó örököseként a korábbi Tisza-parti "gólgyárosok", Solti I. Mihály, Nagy Antal, Kalmár György, Vörös Mihály, majd Csáki Béla, Cziráki József és Rózsavölgyi Lajos csodálatos teljesítményeinek! (Fájdalom, de a Hajós-Nemes duót csupán dr. Vass Ferenc ill. Kun Lajos - már mindketten elhunytak... - követhették méltó módon a legjobb szegedi góllövők elit listáján..., A szerk.)
Erről és sok más érdekességről is szó esett a pár éve róla készített kiváló Nemes-interjúnkban:
http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1177
Visszatérve az 1961-62-es szezonra...A Nyári Intertotó Kupa helyett maradtak hát a barátságos nemzetközi mérkőzések, ahol szép eredményeket ért el abban az évben is a szegedi gárda...
Csak néhány közülük: FK Novi Sad, azaz Újvidék ellen 3:1, Sierandz (lengyel) ellen 5:1, Widzew Lódz (a későbbi 4-szeres lengyel bajnokcsapat!) ellen 10:2 (!!), majd a román túrán: Progresul Bukarest (román) ellen 1:0, Nagybánya (romániai magyar klub) ellen 5:4!
Vitos György
(Folytatjuk!)
Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.07.09.
120 részes szegedi futballtörténeti cikksorozatunk előző, 35. fejezetét az alábbiakkal zártam: az 1959-60-as idényt követő évad még látványosabb sikereket hozott! S méltán nevezhettük a címlapfotónkon is látható SZEAC együttesét az immár 121. évében járó szegedi futball egyik aranycsapatának...

A SZEAC NB I-es aranycsapata! Állnak balról: Gyarmati-Gyurcsó János vezetőedző, Portörő Gábor, Nemes István, Benák András, Zallár Andor, Szabó Miklós, Kertes Mihály szakosztályvezető. Guggolnak balról: Vass István, Baráth János, Hajós Imre, Mészáros Károly(kapus), Reményik László és Boros László.
Mai fiatalabb generációk és "Ademkapicson-Halkópálgézán felnőtt " ultrák, figyelem! A hatvanas évek elején megszokott 20-25, sőt, 30 ezres nézőszámok kereken négy(!!) Szent Gellért Fórumot töltenének meg színültig....
Manapság meg annak is lelkesen "tapsikolnak" a szegedi lakáj-médiák, ha véletlenül elérik a 3-4 ezres "tömeget" - az országunk 3. legnagyobb városához teljességgel méltatlan 2000-2500-as átlagok mellett...
De térjünk vissza a "kapicsos fociról" az igazi szegedi futballhoz, amikor még 15-20 ezer fanatikus drukker járt átlagban az NB I-es meccsekre!
Már az előző, 1959-60-as élvonalbeli bajnokságban is megmutatta oroszlánkörmeit az újonc kék-fehér gárda! Az 1960-61-es kiírásban pedig már az országos élmezőnyhöz tartozott!
Az új edző, Szűcs György irányításával vágtak neki az igencsak nehéznek ígérkező küzdelemsorozatnak.
A bajnokság elég korán – július 31-én – kezdődött, és a SZEAC az egykori nagy rivális Tatabányát fogadta...
S a legendás Felső Tisza-parti stadionban 15 ezer néző előtt lejátszott találkozót a hazaiak nyerték 3:1 arányban! Először Nyári Tibor, majd Hajós Imre, végül Nemes István talált Grosics Gyula kapujába!! ( Utóbbinak, a magyar Aranycsapat egykori kiválóságának ott áll a szobra a vadonatúj Szent Gellért Fórumban, s ez tiszteletre méltó! Az már sokkal kevésbé, hogy például - a szegediek többségét zavaró zöld székekkel szemben... - a SZEAC kiválóságaira ill. a korábbi szegedi válogatottakra semmi és senki nem emlékeztet az új "szentélyben"....A szerk.)
A következő forduló váratlan eseményt hozott: az újonc győriek – hatalmas meglepetésre – 0:0-ás félidő után 5:0(!) arányban lelépték a szegedieket. A későbbi bajnok, Vasas elleni pontszerzést ezután az első idegenbeli siker követte. Diósgyőrött – ugyancsak 15 ezer néző előtt – a házi gólkirály, Hajós Imre góljával 1:0-ra nyertek a kék-fehérek, s ezzel négy forduló után a 6. helyen állt a csapat!
Az 5. fordulóban a szokásos óriási érdeklődéssel várt rangadóra került sor Szegeden: az addig listavezető Ferencvárost fogadták a hazaiak. Több mint 20 ezer(!!) néző várta a meglepetést a Felső Tisza-parti stadionban – és nem is csalódtak!
A Mészáros – Szabó, Portörő, Kürtösi – Dezsőfi, Zallár -Benák, Nemes, Hajós, Polyvás, Nyári összeállítású csapat 2:0-ra megverte a fővárosi zöld-fehéreket! Hajós gólja után a másik szegedi "gólvágó", Nemes István adta meg a kegyelemdöfést az FTC-nek! Citátumok a régi Népsportokból:
„Néhány másodperccel a befejezés előtt Nemes nagy lendülettel kicselezte a ferencvárosi védelmet, Horváth is kifutott a kapuból és a szegedi csatár elég nehéz szögből az üres kapuba helyezte a labdát. 2:0 a Szeged javára.”

Ezek után az NB I élmezőnye így festett:
1. Újpest 9,
2-4. Salgótarján, FTC, és Szeged 7–7 ponttal!
Újabb nehéz erőpróba következett: ezúttal Kispesten a Bp. Honvéd ellen... A Bozsik "Cucu", Kotász és Tichy Lajos által vezérelt hazaiak l0 perccel a befejezés előtt már 3:1-re vezettek, de nem adták fel a szegediek sem! A 81. percben Polyvás Dániel 3:2-re szépített, majd:
„A 84. percben Kotász nagy hibája újabb gólhoz juttatta a Szegedet. Kotász a felezővonal körül cselezett, Hajós elvette tőle a labdát, elszáguldott, s hiába futott ki eléje kétségbeesetten Faragó, hiába próbált keresztezni Dudás, Hajós 16 méterről a bal sarokba lőtt, 3:3.”
S ezután már hetekig tartotta 4. helyét a SZEAC! Otthon nagyszerű győzelmek ( 12.000 drukker előtt Debreceni VSC ellen 3:0, míg 15.000 fanatikus előtt Pécsi Dózsa ellen 2:0), idegenben értékes döntetlenek (Dorog 1:1, Csepel 2:2) követték egymást, egészen a 11. fordulóig.
Ekkor ugyanis a nagy vetélytárs, az MTK csapata látogatott a Tisza-parti városba, és az összecsapást megelőzően a két együttes egyforma pontszámmal a tabella 3-4. helyét foglalta el. A nagy lehetőség szinte megbénította a hazaiakat és az MTK az ex-szegedi Sándor „Csikar” pazar játékával 4:2 arányban diadalmaskodott... A vereség után a 6. helyre került a SZEAC és az SBTC elleni döntetlen, majd az újpesti vereség után itt is zárta az őszi idényt, – négy ponttal leszakadva a Ferencvárostól, ugyanakkor megelőzve a 7-8. helyen lévő Győr és Csepel csapatát.
S a tavaszt – 1961. február 28-án – éppen a Hungária körúton, az MTK ellen kellett kezdeniük!.. A SZEAC óriási becsvággyal küzdött, hogy visszavágjon az őszi 2:4-ért. Félidőben Nemes István góljával l:0-ra vezettek, de Nemes második gólját Kaposi játékvezető teljesen érthetetlenül nem adta meg... Szünet után az MTK egyenlített, így az összecsapás - nem kevés bírói segédlettel... - pontosztozkodással ért véget. De ez sem szegte Hajósék kedvét, 20.000 fanatikus szegedi drukker legnagyobb örömére épp az ő góljával legyőzték a két évvel korábbi bajnok Csepelt és 12.000-es tömeg előtt a Dorogot, míg pontot szereztek Pécsett (0:0) és Debrecenben (2:2)!
Azaz, biztosan tartották 6. helyüket a bajnoki táblázaton! Sőt a 20. fordulóban ismét előrébb léphettek volna, de az FTC elleni vereség után, az utolsó helyezett Diósgyőrt otthonukban sem tudták legyőzni (1:1)... A Vasas elleni Fáy utcai vereség már azt sejtette, hogy a SZEAC képtelen az akkoriban szárnyaló Salgótarjáni BTC-t megelőzni és a „vidék legjobbja” címet kiharcolni. Eközben az újonc Győr is sorra aratta meglepő győzelmeit és két pontra megközelítette a 6. helyezett Szegedet.
S a 23. fordulóban éppen egymás ellen kellett eldönteniük: ki a jobb csapat? Az eredmény hatalmas küzdelemben született meg: SZEAC-Győri ETO 4:3! (Felső Tisza-parti stadion, 15.000 néző, a győriek Hajóst ill. Nemest fogták keményen, mire a szegedi gólszerzők Reményik László, Szabó Miklós, Pető László és Portörő Gábor voltak...)
Ezzel a kék-fehérek 3 fordulóval a befejezés előtt már biztosították előkelő 6. helyezésüket! A Tatabányán szerzett újabb értékes pont már csak ráadás volt, míg az évadot 1961. június 18-án parádés győzelemmel zárták! (Engedtessék meg egy személyes emlék... Az volt a Dobsa Sándor anyai ági nagyapám által készített archív fotó szerint e sorok írójának legelső megtekintett NB I-es mérkőzése!)

Íme a mérkőzés jegyzőkönyve:
Szeged–Újpesti Dózsa 4:2 (2:0).
Felső Tisza-parti stadion, 18.000 néző. Vezette: Katona.
SZEAC: Mészáros – Szabó, Kürtösi, Vass – Dezsőfi, Zallár – Nemes, Reményik, Hajós, Pető, Boros.
Góllövők: Hajós (3), Nemes illetve Sóvári, Várhidi (11-esből).
Nagyszerű idényzáró mérkőzés volt, gyönyörű szép szegedi gólokkal fűszerezve!
Az 1961-ben kiharcolt 6. hely pedig a SZEAC-korszak legjobb eredményét jelentette.
A két vidéki fellegvár (DVSC, DVTK...) helyére az NB II bajnokai (Komló, Ózd) kerültek. A góllövőlistán holtverseny alakult ki a 21-21 gólt szerzett későbbi Aranylabdás Albert Flórián (FTC) ill. Tichy Lajos (Bp. Honvéd) között, míg Hajós Imre (SZEAC) 15 találattal a góllövőlista 5. helyét szerezte meg. Azóta sem végzett ilyen előkelő helyen NB I-es góllövőlistán szegedi játékos...
Az az évad hozta a SZEAC egyik legnagyobb nemzetközi sikerét is: 1961. május 4-én, Brassóban l:0-ra győzött Románia válogatottja ellen!
Íme a meccs részletesen:
Szegedi EAC-Románia 1:0 (0:0)!!
Brassó, 30.000 néző (épp annyian, mint az 1960-as Szeged-Fradi meccsen!!). Vezette: Donase (román).
SZEAC: Tóth L. – Kürtösi, Portörő, Vass – Dezsőfi, Baráth – Szabó, Nemes, Hajós, Nyári, Boros (Pető).
Románia: Voinescu – Zavoda, Nunweiler III., Greavu – Jenei Imre ( a későbbi BEK-győztes Steaua-tréner!), Boné (Nunweiler IV.) – Hasoci, Constantin, Ionescu, Szeredai, Tataru.
A győztes szegedi gólt Nyári Tibor, a legendás hírű "Nyala" szerezte az 55. percben.
Hát ilyen szezon volt az az 1960-61-es, de az újabb futball-sikerek a következő évadokban sem kerülték el Szegedet...
Vitos György
(Folytatjuk!)
Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.07.07.

