Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 17. bajnoki idényében (2026 nyarától)?!

Július közepén indult, stílszerűen 120 (!) részből álló  blog-sorozatunk alapvető célkitűzéseként szerepelt, hogy Vitos György (lenti fotónkon) – immár  négy évtizede hű  futballkrónikásunk –  az 1899-től számított időutazásában végig kíséri a patinás múltra visszatekintő szegedi futball korábbi sikereit, hazai és nemzetközi eredményeit – a Szeged1899 rajongói portál több száz archív fotóját felhasználva…

Így a 120 részesre tervezett futballtörténeti időutazásunknál már 1935-ben járunk és az akkori szegedi drukkerek végre megízlelhették az európai kupameccsek varázslatos hangulatát! S pontosan hol is?!

A legpatinásabb kontinentális kupasorozatban! Így előtte ismerkedjünk meg Európa legnagyobb múltra visszatekintő trófeájával, a Közép-európai Kupával (fotónkon)...

Íme a jó öreg KK története - dióhéjban...

Az I. világháborút követően színvonalas futballmeccsek keretében indult útjára a nagy európai kupák, a BL (a korábbi BEK), az azóta már a KK-hoz hasonlóan az UEFA által szintén megszüntetett KEK ill. az Európa-liga (előtte VVK, EVK, UEFA Kupa) legendás hírű elődje, a Közép-európai Kupa (egykor fölöttébb népszerű nevén, a "KK")!

Ez volt az első olyan olyan nemzetközi trófea, amelyért évről évre több nemzet legjobb (!!) klubcsapatai versengtek folyamatosan a végső győzelemért.

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően sorra alakultak az utódállamokban a professzionális nemzeti ligák, Ausztriában 1924-ben, Csehszlovákiában 1925-ben, míg 1926 nyarán - biztosan emlékszünk a 120 részes cikksorozatunkban taglalt Szegedi Bástya FC akkori színre lépésére! - alakult át profivá a magyar első osztályú labdarúgó-bajnokság is...

Azt megelőzően a Monarchián belül sok meccset vívtak egymással a három ligában szereplő csapatok. Ezek nagy része barátságos vagy felkészülési mérkőzés volt, de a három napos Húsvéti Kupák alkalmával is többször találkoztak a magyar, az osztrák és cseh klubok egymással.

Mégis 1927-ben merült fel először az az ötlet, hogy a nemzeti profiligák legjobbjai mérjék össze erejüket, és Meisl Hugó (fotónkon), a legendás osztrák csodacsapat, a "Wundermannschaft" vezetőjének, egyúttal az Osztrák Labdarúgó Szövetség elnökének a kezdeményezésére kiírták a legelső Közép-európai Kupát, melyen a profiligák legjobb csapatai mérkőzhettek meg egymással, egyenes kieséses rendszerben.

Ráadásul a világ akkori futball-hatalmainak legjobbjai indulhattak harcba a rangos trófeáért, erre még lentebb  részletesebben is kitérünk...

Az 1927. évi legelső győztes a csehszlovák rekordbajnok Sparta Praha volt, de kiválóan szerepeltek a magyar együttesek is, 1928-ban például a Ferencváros, 1929-ben az Újpest csapata nyerte az akkoriban még a mostani Bajnokok Ligájával egyenértékű trófeát!

Ezt követően főleg az osztrák (Rapid, Vienna, Austria) és a legjobb olasz csapatok (pl. a korábbi 7-szeres bajnok Bologna FC) hódították el a díjat.

A kupa nemzetközi összetétele az évek során sokat, változott, ezzel együtt a színvonala egyre inkább nőtt!

Először a délszláv államok csatlakoztak (jöttek a "jugók"...), majd 1929-ben helyettük rangos olasz klubok (pl. a Juventus, az Internazionale - Ambrosiana néven - vagy éppen az AS Roma, a Bologna, a római Lazio, a Fiorentina, az AC Milan és a Torino) szerepelhettek a tornán!

Kétségtelen tény: abban az időszakban a világ legerősebb országai indították el csapataikat a kupában! Olaszország, a kétszeres világbajnok (1934, 1938), a két VB ezüstérmes Csehszlovákia (1934) és Magyarország (1938), és nem feledkezhetünk meg az osztrák - nem mellesleg vb-elődöntős - „Wundermannschaft”-ról sem...

1936-ban újabb változás történt, a német "Anschluss" miatt Ausztriát kizárták a versenyből, így a nyolccsapatos tornára 2-2 magyar, olasz és csehszlovák, valamint 1-1 román ill. jugoszláv gárda kvalifikálhatta magát.

Újabb parádés magyar kupasikerek következtek, 1937-ben a Ferencváros, 1939-ben az Újpest vihette haza a KK-t! Ráadásul az 1939-es fináléban az Újpest ellenfele éppen a Ferencváros csapata volt! Magyar "házidöntő"...

A II. világháború alatt már nem lehetett fenntartani a kupasorozatot, bár 1940-ben még kiírták a kupát 3 magyar, 3 jugoszláv illetve 2 román klub részvételével. A döntőbe a Ferencváros és a Rapid Bukarest került, de a nagy érdeklődéssel várt összecsapásra már nem kerülhetett sor, mivel időközben Észak-Erdély Magyarországhoz került - vissza...

A kupasorozatot viszont 1951-ben rendezték meg újra. A színvonala és jelentősége sokat csökkent, mert egyre másra jelentek meg az új, így az UEFA által erőteljesen finanszírozott európai nemzetközi kupák, a BEK, a KEK és a VVK...

Különösen 1956-tól kezdve esett vissza a presztízse, amikor megrendezték az első Bajnokcsapatok Európa Kupáját és beindult a Puskás "Öcsi" által fémjelzett Real Madrid sikersorozata...

De azért a hatvanas-hetvenes években is szép számmal örülhettünk a Bp. Honvéd, majd a 6-szoros győztes Bp. Vasas, az MTK, sőt, még a Tatabánya kupasikereinek is!

Az 1980-as évekre viszont megváltozott a KK lebonyolítása... Akkoriban már nem az egyes országok legjobbjai mérték össze tudásukat, hanem a másodosztály bajnokai, ergo az olasz Serie B ill. a cseh és jugoszláv, no, meg a magyar NB II aranyérmesei...

S bizony akkor, 1981 nyarán került erősen látótérbe egy SZEOL AK - AC Milan oda-visszavágós KK-párharc is, de erről majd később...

Aztán a közel hét évtizedes múltra visszatekintő Közép-európai Kupa 1992-ben végleg megszűnt, az utolsó győztes a jugoszláv - ma már bosnyák - FK Borac Banja Luka lett...

Íme az eddigi győztesek örök-ranglistája:

Csapat	Győzelmek éve
Vasas SC	6 (1956, 1957, 1962, 1965, 1970, 1983)
AC Sparta Praha	3 (1927, 1935, 1964)
Bologna FC 1909	3 (1932, 1934, 1961)
Ferencvárosi TC	2 (1928, 1937)
Újpest FC	2 (1929, 1939)
SK Rapid Wien	2 (1930, 1951)
FK Austria Wien	2 (1933, 1936)
MTK Budapest FC	2 (1955, 1963)
FK Crvena zvezda	2 (1958, 1968)
NK Čelik Zenica	2 (1971, 1972)
FC Tatabánya	2 (1973, 1974)
Wacker Innsbruck	2 (1975, 1976)
SC Pisa	2 (1986, 1988)
First Vienna FC	1 (1931)
SK Slavia Praha	1 (1938)
Budapest Honvéd FC	1 (1959)
Magyarország	1 (1960)
ACF Fiorentina	1 (1966)
FC Spartak Trnava	1 (1967)
FK Inter Bratislava	1 (1969)
FK Vojvodina	1 (1977)
FK Partizan	1 (1978)
Udinese Calcio	1 (1980)
1. FC Tatran Prešov	1 (1981)
AC Milan	1 (1982)
SC Eisenstadt	1 (1984)
NK Iskra Bugojno	1 (1985)
Ascoli Calcio	1 (1987)
FC Baník Ostrava	1 (1989)
AS Bari	1 (1990)
Torino FC	1 (1991)
FK Borac Banja Luka	1 (1992)

S a KK-tagországok sorrendje:

Nemzet	Győzelmek	Győztes klubok
Magyarország	16	Vasas SC (6), Ferencvárosi TC (2), Újpest FC (2), MTK Budapest FC (2), FC Tatabánya (2), Budapest Honvéd FC (1), Magyarország (1)
Olaszország	11	Bologna FC 1909 (3), SC Pisa (2), ACF Fiorentina (1), Udinese Calcio (1), AC Milan (1), Ascoli Calcio (1), AS Bari (1), Torino FC (1)
Ausztria	8	SK Rapid Wien (2), FK Austria Wien (2), FC Swarovski Tirol (2), First Vienna FC (1), SC Eisenstadt (1)
Csehszlovákia	8	AC Sparta Praha (3), SK Slavia Praha (1), FC Spartak Trnava (1), FK Inter Bratislava (1), 1. FC Tatran Prešov (1), FC Baník Ostrava (1)
Jugoszlávia	8	FK Crvena zvezda (2), NK Čelik Zenica (2), FK Vojvodina (1), FK Partizan (1), NK Iskra Bugojno (1), FK Borac Banja Luka (1)

S ilyen rangos KK-históriát követően jöjjön hát az 1935. évi Közép-európai Kupa teljes története - a legendás és válogatottakkal teletűzdelt Szeged FC kupaszereplésével együtt...

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.12.21.

Július közepén indult, stílszerűen 120 (!) részből álló  blog-sorozatunk is ezt a nemes célt igyekszik szolgálni azzal, hogy  Vitos György (lenti fotónkon) – immár  négy évtizede hű  futballkrónikásunk –  az 1899-től számított időutazásában végig kíséri a patinás múltra visszatekintő szegedi futball korábbi sikereit, hazai és nemzetközi eredményeit – a Szeged1899 rajongói portál több száz archív fotóját felhasználva…

120 részes futballtörténeti időutazásunknál már 1933-ban járunk és....számolatlanul jönnek, szinte ránk zúdulnak a szebbnél szebb, sőt, értékesebbnél értékesebb szegedi sikerek...

Akkoriban a magyar futball még a világ legjobbjai közé tartozott (1934-ben pl. vb-negyeddöntőt, míg 1938-ban világbajnoki döntőt is vívhatott nemzeti tizenegyünk!!), így szinte sorjáztak a külföldi meghívások a hazai élmezőnyhöz tartozó klubjaink előtt...

S mivel profi-csapatainknak - a mai taós -milliárdok híján... - a létfenntartásukhoz rengeteg portyára, ezáltal nemzetközi összecsapásra volt szükségük, a Szeged FC is több tucatnyi meccset játszhatott évente rangos külföldi alakulatok ellen! Helyszűke miatt ezúttal csak néhányat emelnék ki közülük…

1933 tavaszán például Temesvárott értek el 2:2-es döntetlent  Románia - sokak szerint minden idők egyik legjobb - nagyválogatottja ellen!

S a hab az akkori "szegedi futball-tortán": a diadalmas román portyát veretlenül (!!), egész pontosan 7 nemzetközi meccsükből 4 győzelemmel ill. 3 döntetlennel zárták Markovics Szilárd, a legendás hírű klubelnök paprikamezes játékosai (első címlapos ill. második fotónk éppen ezt illusztrálja, a lentinél érdemes azt az önfeledt örömet is vizsgálni, amely a legutóbbi 20, azaz húsz "kapicsos-halkós fociévünkben"  bizony, alaposan elkerülte az itteni, silány sorsú drukkereket... A szerk.) !

Az 1933/1934-es idényben még egy nagyszerű francia túrát is elkönyvelhettünk a Tisza-parti gárda részéről !

Ahol többek közt 1:1-re végeztünk Marseille-ben, a két magyar világklasszis válogatottal, az Eisenhoffer–Kohut-szárnnyal felálló sokszoros bajnok és kupagyőztes  Olympique Marseille együttesével (Figyelem, ők ma is BL-csoportkörösek, a "kapicsos Szeged" pedig az NB III - NB II között ingázik..., A szerk.) !

Majd 2:2-re játszottunk Montpellierben, az ugyancsak első osztályú klub ellen, továbbá...

...bizony, 40.000 néző (!!) előtt 3:3-ra végeztünk Párizsban, az 1935-36-os  francia bajnok és kupagyőztes, az osztrákok akkori világklasszis “csodakapusával”, Rodolphe Hidennel ill. több válogatottal kiálló Racing Paris, a mai Paris SG legendás elődei ellen!!!

Akik persze, mindenképpen vissza akartak vágni a szegedi 2:5-ért, így a világhírű Colombesi-stadionban (csodálatos archív-fotónkon!), a 40 ezer hazai fanatikus előtt villanyfényes meccsre"kötelezték" a Szegedet!

De a mieink akkor játszhattak életükben először ilyen körülmények között... Az első félidőben ez eléggé éreztette negatív hatását, hiszen a franciák már 3:0-ra vezettek és úgymond az ellenük 5:2-re győztes szegediek "kivégzésére készültek"!! S lássunk csodát: szünet után hatalmas bravúrt vittek véghez a paprikamezesek! Egymás után hármat vágtak a Racing Paris osztrák csodakapusának, Hidennek (lenti fotónkon), így végül 3:3-ra lehozták a visszavágó meccsüket! Azaz:

Szeged-Racing Club Paris 5:2, majd 3:3 !!

Ráadásul a svájci Lausanne-ból leigazolták a Szegedről elszármazott és gólrekorder Kalmár Györgyöt (fotónkon), aki később igazi legenda lett Szegeden!

Abban a szezonban az egyre erősebb Szeged FC már az előkelő 5. helyet szerezte meg az akkori állandó három pesti topklub (Ferencváros, Újpest, MTK-Hungária) és a legjobb vidéki, a Debreceni Bocskai mögött  az élvonalbeli pontvadászaton!

Az idény során a leggyakoribb összeállításunk ez volt:

Pálinkás – Sirály, Raffai – Gyarmati, Somogyi, Bertók – Korányi II, Grósz, Kalmár György, Havas, Harmath.

Nem túlzás, de minden csapatrészben válogatott illetve nemzetközileg jegyzett, elismert szegedi labdarúgóink voltak, ami a mostani fiatalabb generációknak (különösen a Szeged Ultras néhány, a tradícióinkat abszolút nem tisztelő "vezérének"...) szinte kínaiul hangzik…

S az akkori szegedi diadaloknak az 1934/1935. évi I. osztályban már meg is lett a kézzel fogható eredménye!

Az addigi bajnoki rekordot jelentő “csúcsteljesítményt” regisztrálhattuk (a három nagy pesti klub, az Újpest - Fradi – MTK trió mögötti 4. helyet !!) és a legelső nemzetközi tétmérkőzéseket - amolyan vérbeli európai kupameccseket... - 1935 nyarán!

Vitos György

(Folytatjuk!)

Szeretnél még többet megtudni Szeged focimúltjáról?

A Szeged1899 rajongói oldalt és a “120 éves szegedi futballhistória“című könyvet  – a korábbi kiadványainkkal együtt!! – itt éred el:

http://www.szeged1899.hu/webshop.php

A stílszerűen 120 részesre tervezett SZEGED1899 BLOG-história legelső hat fejezete pedig az alábbiakra kattintva olvasható (külön köszönet érte Kisházi Sándor Főszerkesztőnek!!):

https://szeged365.hu/2020/07/26/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotoinkon-1-resz/

https://szeged365.hu/2020/08/08/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-2-resz/

https://szeged365.hu/2020/08/22/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-3-resz/

https://szeged365.hu/2020/09/06/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotoinkon-4-resz/

https://szeged365.hu/2020/09/19/120-szegedi-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-5-resz/

https://szeged365.hu/2020/10/03/120-szegedi-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-6-resz/

Írta: Vitos György
Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.12.18.

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.12.18.

Ahelyett, hogy erősödtek volna az NB I-be kerülő szegediek, a csapat két standard-játékosa (Bánfalvi dr., Varga Gyula) 1975 nyarán az  NB II-es Váci Híradáshoz igazolt…

Így a Tisza-partiak nem a legjobb előjelekkel készültek a bajnoki rajtra.  A mindenkire veszélyes MTK elleni idénynyitó - 7.000 fanatikus szegedi drukker örömére -  mégis sikeresen kezdődött (1-0)!

Íme a lényeg szeretett mentorom, Bagaméry László szenzációs tudósításából:

"A 76. percben Szeghalmi jobboldali szólója után a végig kitűnően játszó Birinyi elé adta a labdát, aki nagy lendülettel kapura húzott. Szigeti azonban csak röviden tudott felszabadítani előle, a labda Antal Péter (fotónkon) elé került, aki 18 méterről óriási erővel bombázott a jobb felső sarokba, 1-0!"

Ezután viszont Győrben, az előző évi bronzérmes ETO otthonában már fél tucat gólt kaptak a szegediek (1-6)…

Az ugyancsak jó erőkből álló Tatabánya elleni győzelemhez (2-1) pedig egy különleges "Szalai-sztori" fűződik, amit már az ugyancsak NB I-es Szeged SC vezetőedzőjeként mesélt nekem a tavaly elhunyt szimpatikus sportember...

"NB I-es pályafutásom alatt mindössze egyetlen alkalommal szerepeltem olyan szegedi csapatban, amely meg tudta verni az "örök mumus" Tatabányát - mesélte e sorok írójának az egyik vidéki NB I-es meccsünk előtt, majd így folytatta - Ráadásul védő létemre olyan gólt rúgtam nekik, ami tízévente, ha egyszer sikerül... Dombai, a tatabányaiak kitűnő kapusa kinn állt a tizenhatoson, tehette, mert az akciónk még el sem kezdődött... Akkori középhátvédünk, Forgács Lajos gurította elém a labdát, én meg jobb híján - minden emberünk fedezve volt - hirtelen megiramodtam a jobb szélen! Kb. 50 méterre lehettem a bányászok kapujától, amikor meredeken középre íveltem. A labda kissé lecsúszott a lábamról(...) és a kétségbeesetten visszarohanó Dombait megelőzve a jobb felső sarokban kötött ki... Nyertünk 2-1-re, s nálam boldogabb ember nem volt akkor széles e világon!!"

Az idegenbeli meccseken viszont nem ment jól, Szombathelyen is 5 gólt szedtek be a Tisza-partiak, majd már csak a Csepelt tudták legyőzni Forgács Lajos bombafejesével 1-0-ra.

De előtte...mai 8000-es Szent Gellért Fórum ill. Kapics-imádók, figyelem!! 1975. szeptember 27-én - nem tévedés - 22.000 fanatikus Tisza-parti drukker látta Nyilasi Tibor klasszisgólját a bajnok Ferencváros ellen!

Íme az akkori tudósítások:

Ezt, a mai szurkolóknak már szinte hihetetlen 22 ezres (!!) szegedi nézőszámot csak keserves hazai döntetlenek és súlyos idegenbeli vereségek követték, így az őszi idényt NB I-es sereghajtóként zárta a SZEOL együttese...

Az 1976-os tavaszi idény aztán még gyengébb eredményeket hozott a Szegednek, olyannyira, hogy már márciusban (!) eldőlt: ismét kieséssel végződik az NB I-es kaland a szegediek számára...

A tavasz első 11 mérkőzésén ugyanis mindössze két (!) pontot tudtak szerezni... Júniusban ugyan legyőzték a Diósgyőrt (2-1) és a Zalaegerszeget is (3-1), ám ez mit sem változtatott a lényegen: a 15. helyezett Békéscsaba mögött az utolsó, 16. helyen végeztek...

Az MLSZ akkor még „megkegyelmezett", hisz az NB I létszámát - a vidéki fellegvárak kiszélesítésével nagyon helyesen!! - 18-ra emelte, így mindkét dél-alföldi gárda elkerülte a kiesést!

"Visszakapott lehetőség!!"- kommentálta az MLSZ pozitív lépését Bagaméry László, Szeged akkori legjobb és legszókimondóbb sportújságírója.

A centenáriumi CSLSZ-ünnepségen a kitüntetett újságírók között Bagaméry László (balról a harmadik) és e sorok írója éppen Csányi Sándor MLSZ-elnököt fogja közre...

S bizony, a szegedi NB I-es futballisták a következő, 1976-77-es idényben éltek is a lehetőséggel!

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu, szegedma.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.12.17.