Az akkori tabló-fotónkon igazi legendákkal együtt látható a második sor jobb szélén Takó Ferenc (még dús hajjal...), akivel már jó ideje csak a Facebookon tudom tartani a kapcsolatot és legutóbb éppen a fiával, a Szegeden azóta tűzoltóként dolgozó Takó Gergővel találkoztam, akinek átadtam az Édesapja nevére külön is lededikált korábbi futball-könyveimet !

Milyen is volt a legendás "TAKSZI" a szegedi NB I-es meccseken?! Hatalmas munkabírás, kiváló jobb láb, megalkuvást nem tűrő "gladiátor-harcos"...

Ha valaki Takó Ferencről, mint egykori szegedi labdarúgóról szeretne jellemzést írni, ez a három dolog biztosan eszébe jut.

A korábbi kiváló középpályás lassan két évtizede él távol a hazájától, közel a "hatodik ikszhez"...

Nyolc éve ünnepelte 50. születésnapját az egykori SZEOL AK-s legenda és akkor készült vele az alábbi rövid beszélgetés Mádi József kollégám révén:

– Írország déli részén, Cork közelében élek immár 2005 óta a párommal. Természetesen a labdarúgástól sem szakadtam el, hiszen ha amatőr szinten is, de rendre pályára lépek olyan bajnokságokban, mint amilyen a Radnóti-hétfők volt – itt ilyen tornából rengeteg van... A munka miatt évente csak egyszer járunk haza, legutóbb az előző nyáron voltam Szegeden. Megtaláltam a számításomat, jól érzem magam, főleg hogy a családom is velem van. Persze hiányoznak a barátok és Magyarország, de nem akarok panaszkodni, nincs is okom rá... – mondta Takó.

Az egykori középpályás az élvonalban közel száz mérkőzésen lépett pályára és 9 gólt szerzett, míg az NB II-ben több, mint 200-szor szerepelt! Játszott a Szeged NB I-es csapata mellett Békéscsabán, Mezőtúron, Szarvason, Kisszálláson, Kunbaján, majd edzősködött Szőregen és Gyálaréten is.

– Az ötvenedik születésnapom kapcsán eszembe jutott nagyon sok minden, ami a labdarúgáshoz kapcsolódik... Ilyen a Kék Mókus-kupa, amely miatt decemberben elvonási tüneteim voltak... Mindenem, a szerelmem a futball volt, hiszen ebben nőttem fel. Nem szeretnék meccseket kiemelni a pályafutásomból, mert nekem a Mezőtúron NB III-ban lejátszott bármelyik összecsapás ugyanolyan fontos, mint amikor a SZEOL AK színeiben a Fradinak és az elhunyt Zsiborás Gábornak gólt lőttem az NB I-ben – tette hozzá, de azért egy kis nosztalgia sosem árt - pláne, ha van mire emlékezni...

– A legemlékezetesebb találkozómat 1983 őszén, az Üllői úton, több, mint 10 ezer fanatikus pesti drukker előtt vívtam a Fradi ellen. Végig élvezetes, szikrázóan kemény összecsapáson 2-2-es döntetlenre állt a meccsünk, amikor Ebedli Zoli gólja után Rubold döntött pár perccel a vége előtt a zöld-fehérek javára... A vereség természetesen nagyon fájt, pedig tényleg jól ment a játék: Deák Feri szemfüles találatát követően én is rúgtam egy szép gólt szegény Zsiborás Gabinak, lőttem még egy zúgó kapufát, a Népsport pedig 8-as osztályzattal jutalmazta a teljesítményemet, ráadásul még a televízió is bemutatta a meccs gól-összefoglalóját...

(Íme az ominózus Takó-bomba az akkori Népsportból:      "A 63. percben villámgyors szegedi támadás végén Kováts Gábor a 16-os oldalvonalának közeléből beívelte a labdát, Takó pedig 11 méterről kapásból a jobb sarokba bombázott! 2-2 !!" )

De térjünk vissza a jelenbe...

Szeged és a futball - Takó Feri, azaz "TAKSZI" életének legfőbb meghatározója a Tisza-parti város és a világ legnépszerűbb sportága!

Éppen ezért nem véletlen, hogy évtizedek óta folyamatosan figyelemmel követi a hazai és a régiós eseményeket...

– Nem tudom, miért nincs minőségi labdarúgás Szegeden, de abban biztos vagyok, hogy nagyon hiányzik a szurkolóknak... (Immár 22 gyötrelmesen hosszú éve erről álmodoznak a "halkópálgézákon - ademkapicsokon felnőtt" Tisza-parti drukkerek..., A szerk.)  A mi időnkben a nemrég már 19 trófeát nyert Debrecen szintjén működött a sportág népszerűsége, ám azóta óriási lépésekkel eltávolodtak tőlünk a nagyobb hazai városok... Hogy miért is?! Na, erre továbbra sem tudom a választ.... (Vagy csak nem akarja a városi ill. helyi focivezetőket megsérteni?!, A szerk.)

De azért még hozzátette:

- Azt viszont hiszem, hogy először egy hozzáértő vezető, mellette pedig egy vérbeli üzletember szükséges ahhoz, hogy a szegedi labdarúgás újra tényezővé váljon!! Annak nagyon örülök, hogy a gyönyörű szép stadion végülis zöld utat kapott, de egyelőre még a 6-8 ezres lelátó is sok... A következő feladat: csinálják meg a csapatot is! Ez legyen a legfontosabb lépés a teljes felzárkózás útján – mondta végül az egykori kiváló NB I-es szegedi labdarúgó.

Való igaz!! Az elmúlt 22, azaz huszonkettő(!!) sivár  - NB I nélküli... - szegedi focis esztendő főként a nosztalgiázásról szól mindazoknak, akik még láttak első osztályú meccseket a Tisza-parti városban...

Akik pedig a koruknál fogva nem láttak?! Nos, azoknak  a mostani "kapicsos gárda a csúcs", de ez inkább egy dombocska a korábbi szegedi élvonalbeli csapatok "Himalája-szintű magasságaihoz" képest...

https://www.youtube.com/watch?v=U0WiezlNpBc

Legközelebb újabb SZEOL AK-s, majd Szeged SC-s legendák következnek (Kisistók András, Kántor Ferenc, Bogdán István, Hegyeshalmi Tibor, Major László, Szalai-Dzsínó István és a többiek...) az éppen 120 részesre tervezett szegedi archív fotós sorozatunkban!

Az ugyancsak nagy népszerűségnek örvendő SZEGED1899 BLOG-históriánk mellett...

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: délmagyar.hu, szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2021.12.01.

Labdarúgó NB II, 18. forduló:

Győri ETO–Szeged-CSGA  0–2 (0-0)

Győr, ETO Park, mindössze 320 néző... Vezette: Pillók Ádám (Kulman Tamás, Szilágyi Norbert)

Győr: Fadgyas – Kovács K., Csonka, Fodor, Forgács – Bagi, Kiss M., Berki (Vernes, 46.), Vitális – Bacsa (Priskin, 56.), Óvári (Szimcso, 80.). Vezetőedző: Klausz László

Szeged-Csanád GA: Molnár-Farkas T. – Ódor, Temesvári, Pejovic, Kővári – Simon Á., Kovács M., Farkas A., Dobos (Kóródi, 67.) – Horváth K., Gréczi (Gajdos, 67.). Vezetőedző: Dragan Vukmir

Gólszerzők: Horváth Krisztofer(68.) és Kóródi Nándor (78.)

A Szeged-CSGA  még sohasem volt ilyen kedvező helyzetben 2011 ősze, azaz a "kapicsos korszak" elindulása óta!

Nyolc sikertelen NB II-es (no meg két szégyenteljes NB III-as...), azaz összesen tíz bajnoki idényt követően először végeznének dobogó közelben, ha....

...abszolválják a hátralévő két hazai meccsük hat bajnoki pontját (dec. 5-én a Nyíregyháza, majd 12-én az örök rivális Békéscsaba ellen) !!

Erre mondta korábban mindig az áldott emlékű és futball-imádó Dobsa Sándor Nagyapám: "Vaktyúk is talál szemet..."

Pláne, ha Csányi Sándorék fölemelik a "falusi NB I " 12-es létszámát a klasszikusnak mondható 16-ra, amiről nemrég beszámolt rajongói portálunk is:

http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1836

Vitos György

Készült: 2021.11.28.

De mikor is találkoztak először pontosan?!

Az 1937. augusztus 29-i NB I-es premier (akkor került föl a Győri ETO első ízben az élvonalba, míg a Szeged már 1926 nyara óta ott játszott, A szerk.) látványos Tisza-parti sikerrel kezdődött: a hazaiak Harangozó, Seper, Gyarmati-Gyurcsó (a későbbi remek SZEAC-tréner!) ill. a válogatott Nagy Antal remek találataival (lenti archív fotónkon az ugyancsak válogatott szegedi kapus, Tóth György mellett jobbról) valósággal kiütötték az újonc győrieket (4:1)!

Ahhoz a 84 évvel ezelőtti Szeged-ETO nyitómeccshez egy érdekes sztori is fűződik...

A szegediek negyedik gólja után Markovics Szilárd, a Szeged FC akkori klubelnöke kihívatta a pályáról Nagy Antit és óriási lelkesedéssel kezet rázva gratulált neki! Hogy miért?! Mert a játékos beállítását - a pillanatnyi gyenge formája miatt... - mindenki ellenezte, sőt, többen azt ajánlották, hogy akkor inkább Markovics elnök játsszon...

Az 1938. május 1-jei visszavágót is a szegediek nyerték Győrben 1:0-ra Bognár Kálmán találatával, ám utána már korántsem ennyire derűs 90 percek következtek a Győr -Szeged élvonalbeli párharc rendkívül gazdag történetében...

A Rába-parti gárda - később már a korábbi szegedi válogatott Baróti Lajossal is megerősödve - sorra aratta otthonában nagy különbségű győzelmeit: 1946 őszén 5:0, 1947 őszén 6:1, majd 1951-ben újra 6:1 arányban bizonyultak jobbnak a II. világháború után jelentősen meggyengült szegedi együttesnél.

Az ötvenes években a Tisza-partiak valamit javítottak az NB I-es mérlegen, ám 1960-tól számítva - az ETO legelső aranykorszakában, amikor még BEK-elődöntőt is játszhattak az Eusébio által vezérelt Benfica ellen! - megintcsak nyomasztó lett a győriek fölénye...

Az NB I-es összesítésben jelenlegi előnyük szinte behozhatatlannak tűnik, eddigi 57 élvonalbeli meccsükből már 28-szor nyertek a győri zöld-fehérek, 16-szor végeztek döntetlenre, míg a szegediek csupán 13 alkalommal kerekedtek felül. A gólkülönbség 118-65 az ETO javára...

Ezek után nézzünk az eddigi 13 NB I-es szegedi sikerből néhány fölöttébb érdekeset!

Megdöbbentő sporttörténeti tény, de 1954-ben - az elveszített német-magyar vb-döntő évében! - aratták eddigi legutolsó idegenbeli NB I-es győzelmüket a Tisza-partiak! Akkor még Szegedi Haladás néven nyertek a legendás válogatott győri középhátvéd, Kárpáti Béla öngóljával 1:0-ra Győrben!! Immár 67 (!!) esztendeje ennek...

Újabb 7 évnyi szünet telt el, mire 1961. május 21-én - kereken 60 éve!! - az akkori magyar vidék legjobbja, a SZEAC (lenti archív fotónkon) 4:3-ra legyőzte az ugyancsak remekül szereplő Győri ETO-t:

A SZEAC NB I-es aranycsapata! Állnak balról: Gyarmati-Gyurcsó János vezetőedző, Portörő Gábor, Nemes István, Benák András, Zallár Andor, Szabó Miklós, Kertes Mihály szakosztályvezető. Guggolnak balról: Vass István, Baráth János, Hajós Imre, Mészáros Károly(kapus), Reményik László és Boros László.

Bizony, ez is TÉNY-ADAT: "két Szent Gellért Fórumnyi" néző, azaz 16.000 (!!) fanatikus szegedi drukker előtt Reményik László, Szabó Miklós, Pető László ill. Portörő Gábor szerezték a hazai gólokat, s mellettük Hajós Imre, Nemes István és Boros László is remek teljesítményt nyújtottak...

Mai fiatalabb generációk és "Kapicson felnőtt " ultrák, figyelem! Ekkora, sőt, korábban még 25-30.000-es nézőszámok is kereken  négy(!!) Szent Gellért Fórumot töltenének meg színültig.

Manapság meg annak is lelkesen "tapsikolnak" a szegedi lakáj-médiák, ha véletlenül elérik a 3-4 ezres "tömeget" - az országunk 3. legnagyobb városához teljességgel méltatlan 1500 - 2000-es átlagok mellett...

Sajnos, volt szerencsénk egy korábbi szegedi legendával, Hegyeshalmi Tiborral és a nemrég elhunyt dr. Erdélyi Endrével, legutóbbi NB I-es csapatunk (1999-2000) orvosával egy szurkolókkal történt közös megbeszélésen testközelből is megtapasztalni: a mai Ultrák vezéreinek ezek a legendás nevek és hihetetlen nézőszámok már semmit nem mondanak, holott a korábbi szegedi kiválóságok voltak az immár 122 éves szegedi futball "valóságos messijei és cristiano ronaldói"...

Így hát térjünk vissza a "kapicsos fociról" az igazi szegedi futballhoz, amikor még  15-20 ezer fanatikus drukker járt - átlagosan... - az élvonalbeli meccsekre!

A két legutóbbi - igencsak emlékezetes - NB I-es szegedi diadalt arató gárda (SZEOL AK, Szeged SC) pedig a két áldott emlékű vezetőedző, Kaszás Gábor (SZEOL AK-s tabló-fotónkon balról a második!) ill. Szalai-Dzsínó István (lenti archív fotónkon is az 1990-es Fradi-Szeged meccs előtt e sorok írójával) nevéhez fűződik...

Ez a kiváló erőkből álló SZEOL AK (Orosházi Lászlóval, Gruborovics Tiborral, Kun Lajossal, Kozma Zoltánnal, Kutasi Lászlóval, Deák és Takó Ferenccel, dr. Kováts Gáborral, Szabó Gyulával!!) még a többszörös bajnok, Verebes József-féle "nagy Rába ETO-t" is 4-2-re megverte 12.000, valósággal tomboló Tisza-parti drukker előtt a Vasutas-stadionban!!

Majd a napjainkig is utolsó - sorrendben a 13. NB I-es szegedi diadalt - a nemrég elhunyt Szalai-Dzsínó István vezérelte (lenti fotónkon a szerző mellett jobbról) Szeged SC aratta a győriek ellen: 1991. június 15-én 4-1 arányban - Sorin Cigan és Takács Zoltán dupláival, mellettük Bogdán István, Kun Lajos, Sallai Tibor, Puskás István, Hegyeshalmi Tibor, Kemenes Zoltán és Árki Gábor nagyszerű játékával!

A máig utolsó NB I-es összecsapásukat pedig 1999 augusztusában - ugyancsak "két Szent Gellért Fórumnyi fanatikus drukker" volt jelen... - a legendás hírű foci-szentélyünkben, az azóta szégyenszemre ledózerolt Felső Tisza-parti stadionban - nem kevesebb, mint 13.000 drukker előtt!! - játszották és Faragó István góljára a győriek részéről az ex-szegedi Vasas Zoltán válaszolt (1-1)...

Ide kattintva tekinthető meg az a csodálatos tévé-felvétel:

https://www.youtube.com/watch?v=C3UdkKIgzbs

Kereken 22 gyötrelmes év telt el azóta és a Szeged - "köszönet érte a megélhetési halkópálgézás ill. ademkapicsos futballvezetésnek", no meg a "fociutáló városi elöljáróknak" - sajnos, nagyon távol került az NB I-től, de manapság ugyanez elmondható a legutóbb még 2013-ban negyedszerre magyar bajnok Győri ETO együtteséről is...

Ugyanakkor az "eddigi NB II-es közelmúlt" az alábbi eredményekből (eredménytelenségből...) tevődik össze:

Egymás elleni másodosztályú meccsek...

09.05.21MBL​Győri ETO​Szeged 0 : 1

25.11.20MBL​Szeged​Győri ETO 0 : 4

23.02.20MBL​Győri ETO​Szeged 1 : 3

28.08.19MBL​Szeged​Győri ETO 0 : 0

06.05.18MBL​Győri ETO​Szeged 0 : 0

29.10.17MBL​Szeged​Győri ETO 0 : 0

Summázva: a teljes bajnoki összesítésben a győriek előnye szinte behozhatatlannak tűnik, eddigi 57 élvonalbeli plusz hat másodosztályú, azaz 63 bajnoki meccsükből már 29-szer nyertek a győri zöld-fehérek, 19-szer végeztek döntetlenre, míg a szegediek csupán 15 alkalommal kerekedtek felül. A gólkülönbség 123-69 az ETO javára...

Lenne mit javítani Dragan Vukmir (lentebb az immár 10 éve itt élősködő Adem Kapics szlovén-bosnyák-muzulmán sportigazgatóval, aki több tucatnyi edzővel és játékossal pózolt már hasonló fotókon...) játékosainak a vasárnap délutáni győri összecsapáson...

Az mindenesetre jó ómen lehet, hogy a 2020 őszi  Szent Gellért Fórumos 0-4-re végződő "szegedi zakó" mellett a legutóbbi két győri összecsapást a Tisza-partiak két bravúros győzelemmel abszolválták...

Vitos György

Forrás: Fotók: szeged-grosics.hu, szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2021.11.26.