Merkantil Bank NB II 2025/26
időpont:2026. 05. 17. vasárnap, 17:00
csapatok:Szeged
Aqvital FC Csákvár
hátralévő idő:| # | csapat | pont |
|---|---|---|
| 01. | Vasas FC | 61 |
| 02. | Budapest Honvéd FC | 56 |
| 03. | Kecskeméti TE | 48 |
| 04. | Mezőkövesd Zsóry FC | 46 |
| 05. | HR-Rent Kozármisleny | 42 |
| 06. | Aqvital FC Csákvár | 40 |
| 07. | Videoton FC Fehérvár | 39 |
| 08. | BVSC-Zugló | 37 |
| 09. | Karcagi SC | 35 |
| 10. | FC Ajka | 33 |
| 11. | Szeged | 33 |
| 12. | Tiszakécskei LC | 32 |
| 13. | Soroksár SC | 30 |
| 14. | Szentlőrinc | 27 |
| 15. | Budafoki MTE | 25 |
| 16. | Békéscsaba 1912 Előre | 25 |
Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 16. bajnoki idényében (2026 nyarától)?!
A törökországi edzőtábor utolsó edzőmeccse várt volna a Szeged-Csanád Grosics Akadémiára január 23-án, pénteken! Ám az üzbég FC Buxoro ellen tervezett 3. nemzetközi meccsünk sajnálatosan elmaradt, miután a Tisza-partiak a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt lemondták a találkozót...
Ezáltal elmarad a Szeged-CsGA főpróbája a jövő vasárnapi sorsdöntő Kecskeméti TE - Szeged NB II-es bajnoki rangadó előtt...
Mindez azt jelenti, Aczél Zoltán tanítványai mindössze két nemzetközi meccset játszottak a törökországi edzőtábor során, legközelebb pedig már létfontosságú bajnoki összecsapáson lépnek pályára, hiszen február 1-jén a Kecskemét otthonában rajtol a szegedi kék-feketék számára a 2025-26. évi NB II tavaszi idénye...
A szegediek az edzőtábor során a cseh másodosztályú SK Artis Brno ellen 4–0-ás vereséget szenvedtek, majd a bosnyák élvonal listavezetője, az 1992-ben még Közép-európai Kupa-győztes FK Borac Banja Luka 1–0-ra nyerte a két csapat legelső nemzetközi mérkőzését...
A szegediek tehát legközelebb már bajnokit játszanak, az ellenfél, a Kecskemét szintén Törökországban készült.
A lila-fehérek utolsó edzőmeccsükön, csütörtökön a román élvonalbeli Sepsi OSK ellen 4-2-es győzelmet arattak!
Erre szokták mondani: "Mecsoda különbség"...
A két "ősrégi rivális" szomszédvár csapatának jövő vasárnapi és vérbeli rangadója 15 órakor kezdődik a Széktói stadionban.
A szegediek előzetes tavaszi, bajnoki menetrendje is elkészült, idén először február 8-án, 15 órától az ugyancsak több, mint 100 éve nyilvántartott "dél-alföldi derbi" kőkemény keretein belül lép pályára a Baróti Lajos-stadionban (ja, bocsánat, egyelőre még csak a Szent Gellért Fórumban, egyelőre...) a Tisza-parti gárda, ekkor ugyanis a több, mint "egy évszázados örök rivális" Békéscsaba lesz az ellenfél!!
Az NB II-es bajnokság 2026. május 17-ig tart (ez lesz az időközben milliárdossá vált "Kapics-Família" tizenötödik NB 1 nélküli szezonja, közte két NB III-as megszégyenüléssel ill. "püspöki áldással", A szerk.) és a Szeged - Csákvár idényzárón szintén itthon játszanak majd a kék-feketék...
A pontos kezdési időpontok még a televíziós közvetítések okán változhatnak, de...
...az "örök püspökös kedvenc", Adem /Bekim /Amír /stb... Kapicsék szégyenteljes helyzete sajnos, változatlan!!
Csupán az a kérdés, hogy még meddig?! Az ugyancsak NB II-ben edződő Kispest-drukkerek szavazatait max. figyelembe vette a regnáló klubvezetés az idei legfrissebb voksolásukon...
Krónikás tisztelettel:
Vitos György (Folytatjuk...2026-ban, még erőteljesebben!!)
Forrás: Fotó: szeged-grosics.hu
Készült: 2026.01.25.
Szülővárosában, Szegeden kezdte el az imádott játékot és már dorozsmai kissrácként is a legjobb góllövő közé tartozott!
Majd 17 évesen a Szegedi MTE ill. 19-20 évesen már az NB I-es SZAK csatára lett, ez a klub akkor a kommunista-időkben Szegedi Szikra Munkás Torna Egyletre, később pedig Szegedi Petőfire változtatta - kényszerűségből... - a nevét.
Így aztán Csáki Béla az 1950 őszi NB I-ben már a Szegedi SZMTE, majd az 1951. évi (szovjet mintára naptári éves...) NB I-ben az újszegedi Petőfi csatáraként termelte a gólokat!
A Petőfi (vagyis a régi dicső SZAK) végleges kiesése után 1952 és 1954 között a másik szegedi NB I-es klub, a Szegedi Honvéd is igényt tartott a "gólerős szolgálataira", majd 1954- től a jogutód Szegedi Haladás együttesében ugyancsak eredményesen szerepelt.
1953 októberében egy sokakat megdöbbentő balesetben annyira roncsolódott a karja, hogy az orvosoknak bizony, csonkolniuk kellett...
1955-ben igazolt az SBTC csapatához, ahol 1962-ig játszott. Itt tagja volt az 1958-as Magyar Kupa-döntős csapatnak is.
Az élvonalban összesen 248 mérkőzésen szerepelt és 99 gólt szerzett!
Ebből az első 106 szegedi NB I-es meccsén 44-szer volt eredményes!
Lássuk hát a legizgalmasabb és legmegdöbbentőbb történetet Csáki Béláról a szeged1899.hu szurkolói portálunk – országosan is egyedülálló - 120 részes cikksorozatának 27. részében!
" 120 futballévünk, 120 részben - archív fotóinkon (27.)
(Készült: 2020.05.17.)
Több, mint 120 szegedi futballévünket felölelő - időutazásunk előző, 26. részében külön kihangsúlyoztuk: az 1952-53- as Szegedi Honvéd legeredményesebb támadó csatáráról, Csáki Béláról (címlapfotónkon) a következő részben egy igencsak megdöbbentő, mai szemmel nézve hihetetlen, de igaz történettel is szolgálunk!
Következzék hát Csáki Béla fantasztikus vállalása...
Ki is volt hát Csáki Béla?!
Az igazi őserőt képviselő középcsatár pályafutása Kiskundorozsmán kezdődött 1945-ben és 15-16 évesen már az ottani, DLASZ Déli kerületi bajnokságban szerepló felnőttcsapatban játszott!
Aztán 1947-ben - 17 évesen! - a Szegedi MTE-hez igazolt, amely egy évvel később fuzionált az NB I-es Szegedi AK-val, így máris az élvonalban szerepelhetett!
Majd a Felső Tisza-parti stadionba, a Szegedi Honvédhez került a Szegedi Petőfi (a legendás SZAK sokadik neve...) élvonalbeli búcsúját követően (1951 végén - 1952 elején), ahol 1953. december 6-áig termelte szinte futószalagon a gólokat!
Az 1953-as Honvéd-megszüntetést követően pedig az ugyancsak NB I-es Szegedi Haladásban játszott befejező csatárként - egészen 1954 végéig!
Ezután több első osztályú csapat is megkereste az akkoriban már fölöttébb népszerű "Lavórt" (ez volt Csáki legendás beceneve!), ő végül az SBTC gárdáját - a magyar vidék egyik akkori legjobb csapatát! - választotta 1955 elején.
Abban a legendás salgótarjáni együttesben fejezte be – közel 300 élvonalbeli mérkőzéssel ill. egy híján 100 első osztályú góllal a háta mögött - csodálatos és rendkívül tanulságos pályafutását.
Annyira szerette Szegedet, hogy amikor a későbbi - ugyancsak kiváló erőkből álló - Hajós Imre, Nemes István, Portörő Gábor által fémjelzett SZEAC csapatával találkozott a Salgótarjáni BTC – egy meccs kivételével... – nem lépett pályára...
Azon a bizonyos szegedi találkozón viszont, 1960. március 13- án a Nógrád megyeiek az ő mesterhármasával nyertek 3:0- ra...
S a 15.000 fanatikus szegedi drukker előtt (a mindössze 8 ezres befogadó képességű és manapság rendre "negyedházas", de inkább ürességtől kongó Szent Gellért Fórum szereplői, figyelem!, A szerk.) lejátszott vidéki NB I-es derbi után azonnal bocsánatot kért a szegediektől.
De ez még nem minden...
S a remízbe tartó villamos olyannyira összeroncsolta a sokszoros "B"-ill. utánpótlás válogatott támadó jobb karját, hogy a kizárólagos műtéti megoldást - az amputálás jelentette...
Akkoriban az olimpiai bajnok "Magyar Aranycsapat"(egész oldalas fotónkon középen Grosics Gyula mellett Puskás Ferenc!) már javában készült az Anglia elleni londoni "Évszázad meccsére", ám szinte valamennyien egymásnak adták a kilincset Csáki Béla szegedi Rókusi kórházbeli betegágyánál...
Jóval később, már a '90-es évek elején a végül is 2006 tavaszán, 75 évesen elhunyt Csáki Béla így emlékezett vissza az akkori gyötrelmes időszakra:
- Bizony, a műtétet követő első edzések előtt úgy izgultam, mintha az ifiből kerültem volna Rózsavölgyi Lajosék, Machos Feriék közé... Aztán kiderült, hogy még mindig tudok futni, fejelni, cselezni! A gyakorlások végén rendre megkértem két remek kapusunkat, Palotai Janit és Mészáros Karcsit, hogy túlórázzanak velem! Fölváltva álltak a háló elé, én meg 25-30 méterről bombáztam a kapujukat, órákon át... S a gólok HITET adtak az újrakezdéshez...
Így ma már szenzációs sporttörténeti tény, hogy 1953. december 6-án, az akkori NB I-es idényzárón 6 ezren voltak kíváncsiak a Szegedi Honvéd ill. az Újpest (akkor Bp. Dózsa) örökös rangadójára, de különösen Csáki Béla visszatérésére...
Szeged városának színeiben, azaz a kék-sárga szerelésben pompázó hazaiak fantasztikus játékkal 4:1-re verték a világklasszis Szusza Ferenccel (harmadik fotónkon)
Íme az örökre emlékezetes Felső Tisza-parti összecsapás részletes jegyzőkönyve:
Szegedi Honvéd–Bp. Dózsa 4:1 (0:1)!!!
Szeged, Felső Tisza-parti stadion, 6.000 néző. Vezette Szigeti.
A gólok sorát az újpestiek nyitották meg, a világklasszis gólkirálynak számító Szusza Ferenc mesteri átadását Aspirány értékesítette, 1-0 az Újpestnek!
A mai "kapicsokon, ötévente NB 3-ba történő kieséseken felnőtt újabb generációknak" szinte hihetetlen: a szegediek egyetlen élvonalbeli bajnokságban két alkalommal is 4:1 arányban gázolták le a mindig bajnokesélyes újpestieket, amire azóta sem akadt példa!
De nem úgy Csáki Béla szerint! Ő nem volt hajlandó beletörődni ebbe!
Az 1953. évi NB I gólkirálya Puskás Ferenc (Bp. Honvéd) volt 27 góllal, aki a londoni 6:3-as magyar -angol előtt személyesen is meglátogatta a szegedi kórházban az amputálás után lábadozó Csákit!
Az NB I-ben az öt pesti sztárklub (MTK, Honvéd, Vasas, Újpest, Fradi) és a Győri ETO ill. a Szombathely mögött a 8. helyen végzett Szegedi Honvéd házi gólkirálya ezúttal is Csáki Béla lett.
Bizony, méltó örököse volt az NB I-es szegedi gólkirály, Kalmár György, továbbá Nagy Antal és Vörös Mihály korábbi kiváló teljesítményének...
Vitos György (Folytatjuk!)
…a Délmagyarország 2006. 03. 27-i számából:
Elhunyt Csáki Béla…
Baróti Lajos, Baráth János, Zallár Andor után megint gyászol Csongrád megye labdarúgása: 76 éves korában elhunyt Csáki Béla, az 1950-es évek szegedi labdarúgásának kitűnősége.
Az őserőt képviselő középcsatár pályafutása Újszegeden, a SZAK NB I-es csapatában kezdődött, majd a Felső Tisza-parti stadionban a Szegedi Honvédnál és a Haladásnál folytatódott.
A szurkolók kívülről fújták a Szegedi Honvéd legendás gárdájának összeállítását, amelyben szerepelt Palotai, Mészáros, Sípos, Mednyánszky, Bodzsár, Vass, Baráth, Zallár, Böjtös, Cziráki, Rózsavölgyi és természetesen Csáki...
Csáki Béla szegedi évei után a Salgótarjáni BTC NB I-es játékosa lett, ebben az együttesben is fejezte be közel 250 élvonalbeli mérkőzéssel a háta mögött pályafutását. Annyira szerette Szegedet, hogy amikor a SZEAC-cal találkozott a Salgótarján – egy meccs kivételével – nem lépett pályára. Azon a bizonyos szegedi találkozón a Nógrád megyeiek az ő mesterhármasával 3–0-ra nyertek... A találkozó után azonnal bocsánatot kért a szegediektől...
Hát ilyen kiváló sportember volt Csáki Béla, isten nyugosztalja...
Vitos György (Folytatjuk...Cikksorozatunk 4. részében egy újabb kiváló szegedi válogatott csatár, Gilicz István következik !)
Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából...
Készült: 2026.01.22.
A pontosan 20 éve elhunyt Baráth János neve nem harsány legendaként maradt meg a szegedi futballtörténelemben, hanem biztos pontként, amelyre hosszú évekig lehetett építeni!
Azok közé a játékosok közé tartozott, akik nem egy-egy villanással, hanem hétről hétre nyújtott megbízható teljesítménnyel írták be magukat az 1926 - 2000 közötti NB I-es Szeged csodálatos futballtörténetébe...
Pályafutásáról...A Szegedi Honvéd csapatában kezdte a labdarúgást(címlapos archív csapatfotónkon az álló sorban balról az első!).Az élvonalban 1951. március 4-én mutatkozott be a bajnok Bp. Honvéd ellen, ahol csapata 5–1-es vereséget szenvedett a világklasszisokkal felálló Puskáséktól, Bozsikéktól.
Baráth János összesen 192 első osztályú bajnoki mérkőzésen lépett pályára és 10 gólt szerzett a Szegedi Honvéd, majd a hivatalos jogutódok, a Szegedi Haladás (lenti csapatfotóinkon) és a SZEAC színeiben!
A sikeres szegedi NB I-es éveket követően az aktív labdarúgást az NB II-es Szegedi Építők együttesében zárta le...
A szegedi élvonalbeli évek során Baráth nemcsak posztján volt stabil, hanem öltözőn belüli tekintélye is fokozatosan nőtt.
Nem volt vezéregyéniség a szó klasszikus értelmében, mégis: jelenléte nyugalmat adott a csapatnak.
Edzők és csapattársak egyaránt számoltak vele, mert tudták, mit kapnak tőle – pontosságot, fegyelmet, futballintelligenciát.
NB I-es mérkőzésein nem a látványos megoldások domináltak, hanem a helyezkedés, az előrelátás és a játék olvasása.
Baráth János azok közé a labdarúgók közé tartozott, akiknek hiányát csak akkor vették igazán észre, amikor nem voltak a pályán...
De akkor nagyon!!
A szegedi futball aranykorait és nehezebb időszakait egyaránt megélte, és mindkettőben ugyanazt hozta: megbízhatóságot!
Éppen ezért kerülhetett be méltán az éppen száz (!!) éve, 1926-tól számított szegedi NB I-es örökrangsor élmezőnyébe – nem statisztikai trükkökkel, hanem valódi futballértékkel!!
az 1899-től eredeztetett szegedi futballtörténelem nemcsak válogatottakból, gólkirályokból, hanem betonbiztos tartóoszlopokból épült fel!
Végezetül egy citátum a Délmagyarország, 2006. 01. 16-i számából:"Elhunyt a focista Baráth János...
A 2005 karácsonya előtt elhunyt Baróti Lajos után sajnos ismét gyászol Szeged labdarúgása...
Hosszan tartó betegséget követően életének 81. évében elhunyt Baráth János, a Szegedi Honvéd, a Szegedi Haladás és a SZEAC egykori első osztályú kiválósága.
"Szeged Janikája" – mindenki csak így emlegette – 1925. október 15-én született a napfény városában. Már gyerekkorában kitűnt bámulatos labdaérzékével, a szakemberek nagy jövőt jósoltak az ifjú futballistának.
Nem tévedtek, Jani bácsi hosszú pályafutása alatt kihozta magából az igazi tehetséget.
A Szegedi Honvédba akkor került, amikor a csapat még csak az NB III-ban szerepelt.
Bár élvonalbeli klubok is hívták, csábították, hű maradt rajongásig imádott egyesületéhez.
A hűség elnyerte méltó jutalmát, 1951-től már az NB I állandó résztvevőjének számított a Szegedi Honvéd, melynek csapatkapitánya Baráth János volt!
Később rúgta a labdát az NB I-es jogutódnak számító Szegedi Haladásban és a SZEAC-ban is.
Összesen 192 első osztályú mérkőzésen szerepelt, s ezeken tíz gólt ért el.
A másodosztályú meccseket is hozzáadva, közel négyszáz bajnokit játszott szegedi színekben!!
Pályafutását 36 évesen az NB II-es Szegedi Építőkben fejezte be.
Nemcsak kivételes képességű labdarúgóként, emberként is sokak példaképe volt!
Jobbfedezetet játszott, tudását többen az ugyanezen a poszton szerepelt Bozsik Józseféhez hasonlították...
Visszavonulása után egy darabig még utánpótlásedzőként benne maradt a szegedi labdarúgás vérkeringésében, majd hátat fordítva szeretett sportágának, a JATE-ban dolgozott, onnét is ment nyugdíjba.
Hamvasztás utáni temetése 2006. január 26-án lesz a szegedi Belvárosi temetőben...."
Cikksorozatunk harmadik részében a "Szegedi labdarúgók TOP 30-a (1899 - 2021)" c. best-seller könyvünk alapján ABC-sorrendben a Szeged egyik korábbi gólerős csatára, Csáki Béla következik, majd a kiválóbbnál is kiválóbb egykori válogatott szegedi labdarúgókat bemutató 30 részes (!!!) összeállításunkat dr. Vass Ferenc, a hórihorgas szegedi csatárunk zárja...
Vitos György (Folytatjuk !)
Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából...
Készült: 2026.01.17.