Merkantil Bank NB II 2026/27
időpont:2026. 09. 06. vasárnap, 17:00
csapatok:Aqvital FC Csákvár
Szeged
hátralévő idő:| # | csapat | pont |
|---|---|---|
| 01. | Soroksár SC | 10 |
| 02. | Gyirmót FC Győr | 10 |
| 03. | Kolorcity Kazincbarcika SC | 8 |
| 04. | Szentlőrinc | 7 |
| 05. | Kecskeméti TE | 7 |
| 06. | Videoton FC Fehérvár | 6 |
| 07. | Tiszakécskei LC | 6 |
| 08. | FC Ajka | 5 |
| 09. | DVTK | 4 |
| 10. | Karcagi SC | 4 |
| 11. | Mezőkövesd Zsóry FC | 3 |
| 12. | Aqvital FC Csákvár | 3 |
| 13. | FC Nagykanizsa | 3 |
| 14. | Szeged | 1 |
| 15. | BVSC-Zugló | 1 |
| 16. | HR-Rent Kozármisleny | 0 |
Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 17. bajnoki idényében (2026 nyarától)?!
A múlt héten elindult 52 részes centenáriumi cikksorozatunk 2. fejezetében az első osztályban pontosan 100 éve (!!!) rajtolt Szegedi Bástya (a legendás SZAK akkori proficsapatának) 1926-27-es bajnoki szerepléséről írunk!
Örök mottónk...
Szégyenteljes identitás-vesztés egyenlő...
...kapicsos-püspökös focivezetés !!
De a "Tisza áradásával mindenképp eltakarítjuk
őket" és tényleg visszaszerezzük
az 1899-től eredeztetett értékeinket!
A teljes és újra egységesített
szegedi futball-identitásunkat, Ámen...
A Bástya FC SZAK 1926-27-es proficsapata - a Szombathellyel együtt LEGELSŐ VIDÉKIKÉNT !! - éppen 100 éve rajtolhatott először a magyar labdarúgás élvonalában!
1. SZEGED ELSŐ ÉLVONALBELI IDÉNYE:
AZ 1926–27. ÉVI ORSZÁGOS
PROFIBAJNOKSÁGBAN 7. helyezett
a Szegedi Bástya!
Visszatérve a két utolsó amatőr bajnokságra (1924/25 és 1925/26), a vidék ily módon történő bekapcsolódása sem hozta meg a kívánt kedvező hatást...
Ez az új, a hivatásos játékosok és kereskedelmi vállalatok formáját felvevő sportalakulati rendszer gyökeres változást hozott a vezetők, labdarúgók és a klubok életében...
A SZAK története is érdekes fejezettel bővült...
Az 52 részes cikksorozatunk múltheti legelső fejezetében részletesen is leírt korábbi kiváló eredmények, a nagyszerűen összeforrott csapat lehetővé tette az országos bajnokság első osztályában való szereplést!
1926 augusztusában mutatkozott be az első szegedi professzionista csapat, de a SZAK azért - nagyon helyesen - megtartotta amatőr gárdáját is, amely a Déli Kerületi bajnokságban szerepelt tovább. (Detto mint a mai NB 1-esek NB III-as fiókcsapatai...)
Mégis teljesen újjá kellett szervezni, mert a csapat legjobb játékosait komoly pénzösszegért leszerződtette a Bástya FC Szeged első csapata:
Aknai-Acht – Beck, Emődi-Emmerling – Tóth Jenő, Wéber, Simóka – Ábrahám, Varga, Wahl, Busch, Solti I. Mihály (lenti fotón)!! Utóbbi a híres SZAK-legenda, hazánk legelső vidéki nagyválogatott labdarúgója !!
Bizony, 1926-ban a magyar labdarúgás fordulóponthoz érkezett: a profizmus bevezetéséhez!
Ezt azonban több éves, sokszor elkeseredett vita előzte meg...
Végső soron a változtatásra főként a külföldi példa késztette a labdarúgás akkori vezetőit.
Meisl Hugó, az osztrákok világhírű szövetségi kapitánya már egy évvel előbb kiverekedte, hogy Ausztriában bevezessék a profi rendszert. A vezetése alatt hamarosan kialakult válogatott csapat, a „Wundermannschaft” sikerei mintha csak igazolták volna elképzeléseit.
„Rendszeresen és jól fizetett játékosok biztosíthatják csak a játék színvonalának emelkedését” – hangoztatta Meisl.
A csehszlovákok is hamarosan követték új útján az osztrák labdarúgást...
Közép-Európának ez a két hatalmas futballnemzete aztán magával sodort bennünket!
Annál is inkább, mert Meisl eredeti nagy terve, a Közép-Európa Kupa...
(mai szemmel nézve a "kis BL", a világ akkori vezető futball-hatalmainak, nevezetesen Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország plusz Olaszország legjobb csapatainak nemzetközi kupaküzdelme, melyben később a Szeged FC is részt vett !!)
...csak úgy volt elképzelhető, hogy az érdekelt játékosok függetlenek, nem köti őket „civil” állás, szabadon rendelkeznek idejükkel.
Fischer Mór, az MLSZ akkori elnökségének és a nemzetközi labdarúgásnak egyik kiemelkedő alakja a bevezetéséről így nyilatkozott:
„Nagyon lényegesnek tartom, hogy végre bekapcsolódhat a vidék, amely eddig csak részben töltötte be azt a helyet labdarúgó-bajnokságunkban, ami erejénél fogva megilletné.”
Kétségtelen, hogy a profizmus bevezetése számos hátránya mellett a vidéki futballnak is nagyot kedvezett!
Az új rendszerű bajnokság ugyanis lehetővé tette a legerősebb vidéki csapatok bekapcsolódását a labdarúgás országos vérkeringésébe.
Ezzel megszűnt a fővárosiak 1901-től 1926-ig tartó egyeduralma!
Az első összevont és egységesített magyar labdarúgó bajnokságba nyolc budapesti együttes (Ferencváros, Újpest, MTK, III. Kerület, Bp. Vasas, Nemzeti SC, Kispest, Budai „33”) mellé két vidéki gárdát, a Szegedi AK-t és a Szombathelyi AK csapatát is besorolták!!
Hiába voltak még olyan patinás múltú vidéki csapatok, mint a Győri ETO, a Tatabánya vagy a Salgótarjáni BTC, távol kellett maradniuk, mivel nem állt rendelkezésükre kellő anyagi fedezet...
Ezért aztán ő lett a klub elnöke, úgyszólván mindenese, a profi SZAK létrehozója!
Ezt a maximális erkölcsi és anyagi támogatást a névadó-közgyűlés is figyelembe vette, hiszen az elnök előnevét vette fel a SZAK profialakulata!
Tehát a ma már legendaként emlegetett Bástya elnevezést 1926. július 26-án kapta az együttes...
Ezzel szemben a szombathelyi riválist a város római kori nevéről (Sabaria) nevezték el...
A Bástya tehát a SZAK-ból alakult meg, de a teljes igazsághoz tartozik, hogy a népszerű piros-feketék amatőr gárdájukat is megtartva tovább szerepeltek a délkerületi amatőr pontvadászatokon. Igaz, nagy érvágással, mivel az újonnan létrehozott Bástya a SZAK legjobb játékosait (Beck, Horváth, Simóka, Varga Gy., Solti I., Wahl) „csemegézte ki”, sőt, jelentős pénzösszegekért további kiváló labdarúgókkal erősített.
S ezen időszak igazi „sztorija” itt kezdődik…
Ugyanis sem előtte, sem utána nem fordult elő a mai Szeged 127 éves futballtörténetében, hogy rövid időn belül ilyen sok minőségi játékost igazoljanak!
Íme a tekintélyes lista...
A Tisza-parti klub vezetői először Tóth Jenőt, a Kispesti AC-ból, a Bp. Törekvést is megjárt Wéber Lajost az olasz FC Bolognából, Palkót Nagykanizsáról, Búst az MTK-ból, Ábrahámot a szabadkai Bácskából vásárolták meg!
Nem sokkal később pedig Weigelhoffer a prágai Deutscher Fussball Clubból, Höss a bécsi Viennából, Frölich az FTC-ből, Schwartz illetve Possák egyaránt Temesvárról került Szegedre!
Ez nem kevesebb, mint tíz jó képességű labdarúgó! Persze ehhez egy futballért élni-halni tudó, gazdag mecénás kellett (ami az elmúlt évtizedekben igencsak hiánycikk volt a Tisza-partján)…
2010-11 óta pedig a "közpénzes állami milliárdokban lubickoló, ám szakmailag teljességgel impotens kapicsos-püspökös szegedi focivezetés szintén fényévekre van" immár 16. éve az NB 1-től, Ámen...
De térjünk vissza ismét az IGAZI és ÉLVONALBELI SZEGEDI FUTBALLHOZ...
Sok ezren figyelték az első profi-bajnokság nyitányát!
A Szegedi Bástya kitűnően mutatkozott be otthonában, az újszegedi SZAK-pályán.
De az a centenáriumi 1926-os év további szenzációs szegedi futball-sikereket is hozott!
A kiváló játékerőt képviselő és addigra már sokszoros magyar bajnok MTK-t (akkor Hungária FC néven játszott) 1:0-ra (!), a szombathelyi rivális Sabariát 4:0-ra (!!), a Vasast 3:0-ra (!!!) verték a piros-feketék.
Sőt, a későbbi bajnok, Ferencváros életét is alaposan megkeserítették!
Az őszi szezon 6. fordulójában Szegeden fogadták a zöld-fehéreket.
Az 1926. október 17-én lejátszott mérkőzés örökre emlékezetes marad, a szegediek ugyanis 1926. augusztus 29-én 3:1 arányban kétvállra fektették a Fradit!
Így a két együttes legelső bajnoki mérkőzése nagyszerű szegedi sikert hozott!
Az már csak ráadás volt, hogy tavasszal a bajnokság utolsó, 18. fordulójában az Üllői útról is „pontosan” távoztak Soltiék (0:0)!
A Nemzeti Sport kommentárja így hangzott:
" Revansért ment az idényzáró meccs, hiszen a Bástya volt az egyetlen, amelyik a bajnokcsapat ellen győzni tudott. A nagyszerűen működő szegedi védelem azonban meg tudta védeni kapuját a góltól, így a Bástya értékes pontot vitt el a bajnok Ferencváros otthonából! "
A szegediek ennek ellenére még néhány évig nem a dobogón végeztek, de az újoncként kiharcolt 7. helyezés már akkoriban is jó és stabil eredménynek számított.
| 1 | Ferencváros FC | 18 | 13 | 4 | 1 | 51 : 18 | 30 |
| 2 | Újpest FC | 18 | 10 | 3 | 5 | 33 : 20 | 23 |
| 3 | Hungária FC | 18 | 8 | 3 | 7 | 30 : 24 | 19 |
| 4 | Sabaria LSZ | 18 | 8 | 3 | 7 | 30 : 33 | 19 |
| 5 | III. Kerületi TVAC 1 | 18 | 8 | 2 | 8 | 35 : 39 | 18 |
| 6 | Vasas FC | 18 | 7 | 4 | 7 | 27 : 32 | 18 |
| 7 | Bástya Szegedi AK | 18 | 6 | 4 | 8 | 26 : 27 | 16 |
| 8 | Nemzeti SC | 18 | 5 | 4 | 9 | 34 : 38 | 14 |
| 9 | Kispest FC | 18 | 3 | 7 | 8 | 24 : 37 | 13 |
| 10 | Budai 33 FC | 18 | 3 | 4 | 11 | 25 : 47 | 10 |
A gólkirály címet Horváth, a III. Kerület csatára szerezte meg 14 góllal, a Ferencváros játékosa, Dán Vilmos előtt, aki 13 gólt lőtt.
Az első év tapasztalatai alapján a Professzionista Labdarúgók Szövetsége elhatározta, hogy az első liga létszámát 10-ről 12-re emeli fel. Így nem esett ki senki, és a Miskolci Attila bajnokcsapatán kívül bejutott még az első osztályba a Debreceni Bocskai is, amely a következő években sikert-sikerre halmozott a legjobbak között.
Az 1926/27-es évadban újabb szegedi játékosok mutatkoztak be a különböző válogatottakban!
Az „A” válogatottban Wéber két alkalommal (Ausztria ellen 3:2, Svédország ellen 3:1), míg Tóth Jenő egyszer (Spanyolország ellen 2:4) kapott helyet. De Wéber még kétszer, Tóth Jenő pedig egy ízben a „B” válogatottban is szóhoz jutott.
Forrás: Fotók: szeged1899.hu, magyarfutball.hu ill. a szerző magánarchívumából...
Készült: 2026.06.30.
Örök mottónk...
Szégyenteljes identitás-vesztés egyenlő kapicsos-püspökös focivezetés !!
De a "Tisza áradásával mindenképp eltakarítjuk őket" és tényleg visszaszerezzük az 1899-től eredeztetett értékeinket!
A teljes és újra egységesített szegedi futball-identitásunkat, Ámen...
A SZAK SOKSZOROS VIDÉKBAJNOK- és CORINTHIAN KUPAGYŐZTES CSAPATA
Nem kevesebb, mint 52 részes cikksorozatunkban - heti egy alkalommal, ergo 52 héten át !! - részletesen is fölelevenítjük az első osztályú bajnokságban kereken száz éve, azaz 1926 nyarán elrajtolt Szeged valamennyi élvonalbeli szezonját - kronológiai sorrendben idényről idényre haladva !! - és csodálatos archív fotóinkkal illusztrálva !
Ezúttal elsőként az 1926-27-es élvonalbeli rajtunkat megelőző és elősegítő legfontosabb előzményekről írunk a www.szeged1899.hu független rajongói portálunkon illetve az éppen 5.000 ismerőst, barátot és barátnőt foglalkoztató Facebook-oldalunkon is...
A legfontosabb előzmények...
A Trianon utáni, 1919–20. évi bajnokságnál érdemes megemlíteni, hogy csak az új csoportosítású Déli kerületé folyt le rendesen.
Ráadásul ez a szegediek nagy sikerével zárult!
A Szegedi AK csapata ugyanis ezúttal első ízben Magyarország déli részének a legjobb csapata lett!
Íme az 1919-20. évi Déli kerületi bajnokság végeredménye:
1. Szegedi AK 32 pont (100%-os teljesítménnyel!),
2. Szegedi Testgyakorlók Köre 24 pont,
3. Újszegedi TC 20,
4. SZAC 20,
5. SZTE 19,
6. Nyomdászok 17,
7. SZSC 13,
8. SZMFC 11,
9. SZVSE 2 ponttal.
Az 1920–21. és az 1921–22. évi kerületi bajnokságok ismételt megnyerése után a „Vidék bajnoka” címet is megszerezte a szegedi együttes!
A vidék bajnokok között ez volt a SZAK útja:
1920–21-ben:
Szegedi AK–Szombathelyi AK 1:0 (elődöntő), Szegedi AK–Miskolci VSC 3:0 (döntő)
Szegedi AK–Pécsi SC 1:0 (negyeddöntő), Szegedi AK–Pestszentlőrinci AC 5:1 (elődöntő), SZAK–Diósgyőri VTK 5:2 (döntő)
A SZAK kitűnő csapata tehát 1921-ben a Szombathelyi AK és a Miskolci VSC legyőzésével szerezte meg a vidéki abszolút elsőséget, míg a következő idényben a Pécs, a Pestszentlőrinc és a DVTK neve szerepelt a legyőzöttek között!
Az 1920-21. és 1921-22. évi győzelmeket az egész országban igen nagyra értékelték, hiszen a SZAK akkoriban hazánk legjobb vidéki együttesének számított.
A kerületi bajnokok között is kitűnően helytállt gárda leggyakrabban a következő összeállításban játszott:
Bartzer – Beck, Horváth – Vezér, Gombkötő, Simóka – Vőneki, Simon, Megyeri, Martonosi, Solti I.
Valamennyien nagyszerű játékosok voltak!
Külön ki kell emelni a SZAK csodálatos balszélsőjét, ugyanis Solti Mihály (lenti fotónkon) volt az első vidéki labdarúgó a nemzeti tizenegyben!
Először 1922. május 14-én, Krakkóban a Lengyelország elleni mérkőzésen szerepelt válogatottunkban. Bemutatkozása kitűnően sikerült, hiszen a 3:0-ás magyar győzelemből két góllal vette ki részét!
Második válogatottságára 1923. október 28-án, az Üllői úton került sor. Az ellenfél Svédország és Solti I. Mihály világhírű játékosok (Mándi, Orth, Blum, Braun, Eisenhoffer) oldalán harcolta ki a magyar együttes 2:1-es sikerét.
A vérbeli SZAK-legendánk, Solti I. Mihályon kívül még Simóka Sándor 1924-ben kétszer is helyet kapott a „B” válogatottban. (Belgium „A” válogatottja ellen 0:0, Köln válogatottja ellen pedig 3:1 volt az eredmény.)
A hazai sikereken felbuzdulva 1922 nyarán utazott első ízben külföldi túrára a SZAK...
A csehszlovák portya állomásai és eredményei a következők voltak:
Ungvári TK 2:0, Kassai Hakoah 6:0, Kassai SC 0:0, Makkabea Pozsony 5:3, Kassai SC 2:0, Kassai SC 1:1, Szikszói SC 7:1.
A túra mérlege szegedi szemszögből: 5 győzelem és 2 döntetlen, 23:5-ös gólkülönbség!
Tehát a SZAK első külföldi útján méltó módon reprezentálta a magyar labdarúgást!
1923 elején már nehezebb feladatot oldott meg a csapat Olaszországban, ahol a Laziora épülő Róma válogatottja (5:2, majd 0:5), Taranto (3:1), Nápoly válogatottja (2:5), majd Bari (2:0) és az Ancona (4:0) volt az ellenfél.
A sikeresnek mondható olasz portyát követően az osztrák Wiener-Neustadt együttesét fektették kétvállra (2:0) a piros feketék!
Az 1922–23. évi Déli kerületi bajnokságot ismét a SZAK együttese nyerte, ám a vidéki bajnokok között, a pécsiek elleni 1:0 után Kecskeméten váratlan, 3:2 arányú vereséget szenvedett...
Így a bajnoki döntőt a Szombathelyi AK vívta a Kecskeméti AC csapatával és 7:0 arányban lelépte őket.
A nemzetközi porondon viszont továbbra is nagyszerűen szerepeltek Soltiék!
1925. február 28-án, Prágában, a félelmetes hírű, sokszoros bajnok Slaviát kapta ellenfélül, amellyel a Walter Bensemann által kitűzött ezüstserlegért mérte össze erejét. S ha vesztes félként is kellett elhagynia a pályát, mégis elindítója volt a két ország közötti eredményes sportkapcsolatoknak...
Közben idehaza nagy fölénnyel nyerték az 1924-25. évi Déli kerület bajnokságát a Csabai AK és az SZVSE előtt.
Ezután látta vendégül az egyik legjobb bécsi I. osztályú csapatot, a Wacker SC-t, mellyel hatalmas küzdelem után 1:1 arányú döntetlenre végzett.
E néhány év volt az immár 127 éves szegedi futball történetének a legelső aranykorszaka!
Ezek a szegedi játékosok sajnálhatták csak igazán, hogy az akkori MLSZ 1901-től 1926-ig kizárólag fővárosi csapatoknak szervezett I. osztályú labdarúgó-bajnokságot...
Az 1924–25. és az 1925–26. évi kiírások szabályai is ennek megfelelően változtak...
Ekkor már ugyanis a központi bajnokság első két helyezettje (FTC, MTK) arra volt kötelezve, hogy a vidéki bajnokokkal is megküzdjön az országos bajnoki címért.
1924–25. (Kieséses rendszerben):
Elődöntő:
Döntő:
1925-26. (Kieséses rendszerben):
Elődöntő:
Az Üllői úti mérkőzésen - 6000 fanatikus hazai drukker előtt - a sokszoros bajnok Ferencváros biztosan szerezte meg a győzelmet, a döntőbe jutást jelentő gólokat Pataki, Mácsai és Kohut szerezték.
Így sajnos, a kedvezőtlen sorsolás ütötte el a szegedieket az országos bajnoki döntőbe jutástól...
Döntő:
Országos bajnok: FTC...
Tehát az országos bajnokságban először a legjobb nyolc között „vérzett el” a szegedi gárda, majd a legutolsó amatőr bajnokság elődöntőjében a későbbi bajnok Ferencvárostól szenvedett csak vereséget...
Eközben még egy országra szóló diadalt értek el Solti Mihályék.
A Corinthian-ezüstserlegről van szó, amely abban az időben a Magyar Kupa mellett labdarúgásunk legrangosabb vándordíjának számított!
Még 1906-ban az angol FC Corinthian Budapesten való túrázása alkalmából egy díszes ezüst kupát ajánlott fel a MAC-nak, amely azt az MLSZ-nek adta át.
Az MLSZ - még a Magyar Kupa előtt ! -az 1907-08-as idényben írta ki először legjobb csapatainknak kieséses rendszerben a díjat.
Mindezek után pedig 1925-ben a SZAK sorra győzte le riválisait, a Debreceni TE-t 9:0-ra, BTC-t l:0-ra, a Nemzeti SC-t 5:3-ra és végül a debreceni döntőben a Debreceni Vasutast 2:0-ra!!
Ezáltal a piros-fekete gárda az értékes vándordíj legelső vidéki védője lett!
Ezért a vidéki labdarúgás örült talán a legjobban a magyarországi profizmus bevezetésének 1926 nyarán...
Ez az új, a hivatásos játékosok és kereskedelmi vállalatok formáját felvevő sportalakulati rendszer gyökeres változást hozott a vezetők, labdarúgók és a klubok életében.
De a professzionista rendszer tekintélyes alaptőkét igényelt, így a SZAK-nál is egy gazdag mecénásra volt szükség. Mint mindig és mindenben, ezúttal is Bástyai Holtzer Tivadar - az egyik 1899-es SZAK-alapító - volt a bőkezű pártfogó.
Mindezekről és a "Szegedi Bástya FC SZAK" proficsapatának 1926-27-es élvonalbeli rajtjáról az 52 részes cikksorozatunk következő heti fejezetében olvashatnak majd a futballrajongók...
Vitos György (Folytatjuk!)
Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából...
Készült: 2026.06.22.
Centenáriumi előzetes...
2026.06.21.
A pontos centenáriumi részletek június 23-24-én következnek a www.szegedi1899.hu web-oldalunkon illetve az éppen 5.000 ismerőst és barátot, barátnőt foglalkoztató Facebook-oldalamon...
a
Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából...
Készült: 2026.06.21.