| # | csapat | pont |
|---|---|---|
| 01. | Soroksár SC | 19 |
| 02. | Tiszakécskei LC | 15 |
| 03. | Kecskeméti TE | 14 |
| 04. | Gyirmót FC Győr | 13 |
| 05. | Kolorcity Kazincbarcika SC | 13 |
| 06. | FC Ajka | 11 |
| 07. | Karcagi SC | 10 |
| 08. | Videoton FC Fehérvár | 9 |
| 09. | Mezőkövesd Zsóry FC | 9 |
| 10. | Szentlőrinc | 7 |
| 11. | FC Nagykanizsa | 6 |
| 12. | Szeged | 6 |
| 13. | BVSC-Zugló | 4 |
| 14. | DVTK | 4 |
| 15. | Aqvital FC Csákvár | 4 |
| 16. | HR-Rent Kozármisleny | 3 |
| 17. | A LEGFRISSEBB NB 2-es TABELLA ITT LÁTHATÓ: www.mlsz.hu | 0 |
Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 17. bajnoki idényében (2026 nyarától)?!
Silány produkció a Cigánd ellen...
2017.02.19.Tavaly augusztusban 7-0-ra verte az NB II újoncát a Szeged 2011-Grosics Akadémia és ezúttal is abszolút esélyesként vághattak neki a tavaszi idénynyitónak. Az eredményes, de elég borsos törökországi edzőtábor is a három bajnoki pont biztos megszerzését támasztotta alá, ám a kiesés ellen harcoló, csupaszív és taktikus játékot bemutató cigándiak másképp gondolták! Rendkívül értékes ponttal távozhattak a gyulai Grosics Akadémia "siralomházából", míg Klausz László játékosai a tervezett három pontból kettőt elveszítettek...
Merkantil Bank Liga NB II., 21. forduló:
Szeged 2011-Grosics Akadémia – Cigánd SE 0–0...
Gyula, Gyulai Grosics Gyula Akadémia, 100 néző...
Vezette: Erdős József (Medovarszki János, Kulcsár Judit)
Szeged 2011: Szántai – Tóth G., Farkas M., Achim, Coroian, Germán, Király (Geiger 62′), Mészáros M., Zabari, Zádori, Andorka (Balogh G. 71′).
Vezetőedző: Klausz László.
Cigánd: Sánta – Angyal, Sorin, Oltean, Popescu, Szilágyi L., Nicorec (Barcsay 75′), Kuti, Sándor T., Varga K, Molnár R. (Kasza 63′).
Vezetőedző: Fogarasi Zoltán.
Sárga lap: Zádori (11′), Mészáros (83′), Geiger (91′)
Klausz László: Az első félidőben is azt a küzdést, küzdőszellemet vártam volna el, amit a második félidőben láttam... Akkor már nagy fölényben játszottunk, de a helyzetkihasználásunk, csakúgy, mint ősszel, ezúttal is hibádzott. A védelmünk pedig továbbra is stabil volt és erőben felülmúltuk ellenfelünket, így érzékeny két pontot veszítettünk...
A bajnoki mérkőzés tudósításában - mintegy mentségként... - külön ki lett hangsúlyozva a gyulai Grosics Akadémia centerpályájának silány állapota, mivel a játékosok rengeteget csúszkáltak és ez erősen befolyásolta az eredmény alakulását...
Nos, az a helyzet, az ellenfél is többet volt a fenekén, mint a lábán, de ettől még az abszolút ziccereket illett volna berúgniuk egy olyan csapat játékosainak, akik a profi első osztályú klubokhoz hasonlóan úgymond "fejedelmi körülmények között" készülhettek...
Nem úgy, mint a Cigánd vagy éppen a Cegléd elleni kiesési rangadót idegenben megnyerő SZEOL SC csapata!
Igaz, nekik a felkészülési meccseken is pont olyan mély talajú pályák jutottak, mint amilyenek a február 19-i "tavaszi" idénynyitón...
Jut eszembe! A Szeged 2011 együttese legközelebb Csákvárra utazik és bizony, ott sem "törökországi luxuskörülmények" várhatók...
Jobb esetben sárdagasztás, rosszabban pedig -mentális erő nélkül - "csákvári zakó"...
Vitos György
Készült: 2017.02.19.
Hááát, ezt is megéltük... Orbán Viktor végre megérkezett Szegedre!! A miniszterelnök a Modern Városok Program keretében tárgyal a város vezetésével. Magyarország első embere legutóbb 2014-ben járt hivatalos látogatáson a napfény városában. Nem tegnap volt...
A minket leginkább érdeklő és érintő témában eddig már a következőket tudjuk...
A város sport-, ifjúsági és közösségi életét is felkarolja a kormányzat, ezek a területek is jelentős beruházásokkal gazdagodnak a következő esztendőkben.
Összesen 9,7 milliárd(!!) forintból készülhet el 2018-ra a Dorozsmai úton a volt Napfény Kemping helyén a Szeged-Csanádi Egyházmegye koordinálásában a Szegedi Ifjúsági Centrum, benne a 8 ezer(!!) férőhelyes, később perszte, igény szerint tovább bővíthető modern, európai színvonalú labdarúgó-stadionnal, illetve három edzőpályával és fedett csarnokkal!
A helyi fociszurkolók örömére hazatérhet tehát a Szeged 2011-Grosics Akadémia jelenleg még NB II-es, de már az NB I-re készülő felnőtt labdarúgó-csapata (t.i. az ifjúsági korosztályok végig itt "őrlődtek" pályákról pályákra járva Szegeden..., a szerk.)!
Amint azt az elnevezés is mutatja, nem csupán a futballt szolgálja majd a komplexum. A 11 hektáros területen edzőcsarnok, játszóterek, színpadok, közösségi terek is létesülnek, így kulturális, ifjúsági, családi rendezvényeknek, táboroknak is otthont adhatnak itt 2018-tól!
A részletekről a hétfőn délelőtt 10 óra 40 perctől kezdődő sajtótájékoztatón értesülhettünk...
Nos, értesülhettünk is, meg nem is.
A lényeget mindenesetre a Szegedma. hu részletes riportjának igencsak találó, olykor kendőzetlenül kemény és éles kommentjeiben olvashattuk...
Íme egy csokorra való belőlük:
"Hogy miért nincs külön is megemlítve a szegedi futball-stadion? A sokakat érdeklő kérdésben csak egyetlen hsz. írta le a lényeget"
” A 10 milliárdos focistadiont, újabb nevén Szegedi Ifjúsági Centrumot a Szeged 2011 Kft. kapta, amely Szegeden, az Aradi vértanúk tere 2. szám alatt működik és ott is lett bejegyezve. Ők működtetik a fél évtizede végig Szegeden dolgozó, edző és játszó Szeged 2011 utánpótlás csapatait, valamint a 2013-tól 2018-ig a gyulai Grosics Akadémián tartózkodó felnőttgárdát is.”
"Ehhez csupán annyit tennék hozzá: az Orbán-Botka tárgyaláson egyházi ingatlan-fejlesztések nem kerültek, nem kerülhettek szóba, kizárólag a Szeged város vagyonát képező különféle sportfejlesztések (fedett uszoda, csarnok, atlétikai centrum, stb.)!
Így a legnagyobb tömeget képviselő futball-szurkolók is megnyugodhatnak: a közel 10 milliárdos Szegedi Ifjúsági Centrum
egyértelműen felépül 2018-ra és végérvényesen, visszavonhatatlanul a Szeged Csanád Egyházmegye, azaz Kiss-Rigó László Püspök úrék tulajdona!"
"A régi “derék komcsik” az összes egyházi tulajdont ellopták az önmaguk által hozott arcpirító és becstelen törvényeik erejével anno…
Erre ma már a Botka-Ujhelyi- stb. “szocis-tengely” képtelen lenne. Vagyis tényleg erősödik-fejlődik ez az ország… "
"A kiharcolt 70, sőt, a Szegedi Ifjúsági Centrummal együtt immár 80 milliárdból – persze, a bevállalt fejlesztések létrehozása, megvalósítása mellett… – jut bőven mindegyik politikusnak is a zsebébe…
Botkától Gyurcsányig, Gyurcsánytól a Jobbikig, Vonáéktól a Fideszig mindenki leveszi majd a sápot, ebben holtbiztos vagyok! "
"S egyáltalán nem mellesleg azért Szeged is fejlődni fog, ugye?!
Ennyi pénzből egyszerűen fejlődésre van ítélve."
Itt a vége és három felkiáltójel!!!
Természetesen a végén csattant ezúttal is az ostor... Pintér M. Lajos, a Szegedma.hu népszerű portál főszerkesztője konkrétan rákérdezett a szegedi futball-stadion helyzetére Orbán Viktorral készített exkluzív interjújában! Íme a citátum:
"- A Szegedre tervezett beruházások fontos részét képezik a sportcélú fejlesztések, hiszen az új fedett uszoda és kézilabdacsarnok mellett egy modern szabadtéri atlétikai központ felépítésének költségeit is magára vállalta a kormány. Nem esett viszont most szó az évek óta ígért, a szegedi futballbarátok által olyannyira várt új labdarúgó-stadionról, mely a Szegedi Ifjúsági Centrum 9,7 milliárd forintos projektje keretében legutóbb tavaly év végén kapott kormányzati megerősítést. Ettől függetlenül maradt a zöld lámpa?
-
- Természetesen. A sport nagyon fontos Magyarországon, mert nemcsak közel áll az emberek szívéhez, de a modern kor számtalan baja, veszélye ellen a legjobb orvosság. A mozgás, a sport, az egészséges életmód választ ad számos olyan civilizációs kihívásra, amelynek gyermekeink életében nap mint nap láthatjuk a jeleit. A saját magukért való felelősségvállalás, a teljesítmény, az erőfeszítés, a küzdőképesség, a szorgalom, a rendszeresség olyan erények, melyekre szükségük van, ezekre pedig a legkönnyebben a sport által tehetnek szert. Éppen ezért a sport támogatását én ifjúság- és egészségpolitikának tekintem.
(S itt jött el végre a várva-várt "Orbános-megnyilatkozás! A szerk. )
A futballal kezdtük a kormányzati beruházások és fejlesztések sorát, hiszen mégiscsak ez a világ legnépszerűbb sportága, idehaza is ehhez kötődik a legtöbb igazolt és amatőr sportoló.
Ezt követte a kézilabdacsarnok-építési program, majd az uszodaépítések sora, a következő időszakban pedig új lőtereket és vívóközpontokat alakítunk ki, de szépen fejlődnek a jeges sportok is, sorra alakítjuk ki a modern jégcsarnokokat.
Egy olyan regionális központnak, mint Szeged, regionális sportközpontként is kell működnie. A kormány korábbi döntése alapján hamarosan ifjúsági és családközpontot hozunk létre a Szeged-Csanádi Egyházmegyével karöltve, amely futballstadionként is üzemel majd, de nemcsak ez lesz a szerepe..." - zárta az immár 118. évébe lépő, patinás múltú szegedi labdarúgással kapcsolatos nyilatkozatát Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.
Mit lehet a fentiekhez hozzátenni?! Sokezred magammal várjuk türelmetlenül 2018-at, szegedi futball-álmaink megvalósulását az európai színvonalú stadiontól a hosszú idő után újra NB I-es futballcsapatunkkal bezárólag...
Vitos György
Készült: 2017.01.30.
A nemsokára 118. évébe lépő szegedi labdarúgás olyan, mint egy nagyon hosszú, göröngyös hullámvasút, helyenként pályaszakadásokkal tarkítva....
Hogyan és miképpen?! Ajánljuk mindenkinek szíves figyelmébe éppen e célból egy győri sportbarátommal, Friesz Zsolttal közösen megírt tizenkét részes szegedi futballtanulmányunkat...
A Szeged 2011 futballklub az egyik ilyen "pályaszakadás" során keletkezett és azóta zakatol a remélhetően végeláthatatlan pályán, hogy a napfény városának labdarúgó-történetét megfelelő minőségben "továbbírja"!
Napjainkban sokan vitatkoznak arról, hogy melyik is az a helyi labdarúgócsapat, amely méltó a korábbi nagy elődök örökségére?!
Ha a dolgot kizárólag jogi szempontból vizsgáljuk, akkor a válasz rövid és egyszerű: a kiindulási alapnak tekintett 1899-ben alapított klubnak nincs jogutódja, legalábbis direkt értelemben...
Mert indirekt módszerrel igenis van!
S ha majd ez megtörtént, mármint az immár 118. (!) évébe lépő szegedi futballmúlt újra rendezése, akkor máris lehet - nem kevesebb, mint 51, azaz 1926-2000 közötti ötvenegy (!) tényleges élvonalbeli részvételünk után - a következő NB I-es korszakot építeni...
Több szurkoló mély-negatív, " tradíciót nem lehet lopni"- megnyilvánulásához csupán annyit:
....különféle kifinomult eszközökkel végbement ez már szinte mindenütt az országban, pl. a Diósgyőr 25 év alatt ötször csődölt be, oszlott fel, szűnt meg (!!), mégis - a patinás múltat megtagadók, figyelem! - az ottani, e célból külön megalakult szurkolói klub önzetlenül (!!) visszaadta az NB I-be újra feljutott és a semmiből alakult gárdának az 1910-től eredeztetett DVTK-s múltját, ennyi és nem több.
Tehát a ma működő összes szegedi labdarúgó-klub igenis a dicső hagyományok tovább vivőjének zászlóhordozójaként tiszteleghet, de ez egyúttal kötelességük is!
Ellenkező esetben könnyen bekövetkezhet az, amitől oly sokan tartanak: a szegedi futballmúlt elvetése, megtagadása ("mi a saját utunkat járjuk" címszó alatt) az ígéretes jövő elvesztéséhez vezet...
A Szeged 2011 Vezetése jelenleg egy fölöttébb nehéz átmeneti helyzetbe került, mert bár a működés szempontjából elengedhetetlenül fontos technikai és infrastrukturális háttér megvan, de a klub társadalmi támogatottsága a városban egyáltalán nem érzékelhető.
Tudni illik a szakmai dolgokon túl csak akkor lehet sikeres ez a klub, ha hosszútávon képes egy olyan közösséget alkotni, melyben minden egyes sportrajongó ember úgy érzi magát, hogy valamilyen jónak a részese lehet.
A most következő szegedi futball - tanulmány egy alternatívát kíván nyújtani arra, hogyan válhat egy NB I-be igyekvő klub igazi működő közösséggé, mely szerves részét képezi egy adott település vagy térség mindennapi életének?!
A következőkben külön fejezetekként részleteznénk mindazon összetevőket, melyeknek együttes hatásaként a már említett közösség létrejöhet....
Az alábbi fejezetekben a következő témaköröket fejtenénk ki a részletes indokokkal együtt:
1. fejezet: Önkép kialakítása, egyértelmű elvek megfogalmazása
2. fejezet: Láthatóság, megjelenés, szimbólumok
3. fejezet: Közösségépítés, társadalmi beágyazottság kialakítása
4. fejezet: Marketing fontossága és tovább fejlesztése
5. fejezet: Modern klubmenedzsment és szakmai stáb felépítése
6. fejezet: Hagyományokhoz hű játékstílus kialakítása és alkalmazása
7. fejezet: Utánpótlás-képzés akadémiai szinten
8. fejezet: Szponzorok, támogatók nyomában...
9. fejezet: Pályázatfigyelés, projektek megvalósítása
10. fejezet: Infrastruktúra, közlekedés, mobilitás
11. fejezet: Partnerkapcsolatok építése más klubokkal
12. fejezet: Minden, ami még fontos lehet...
1. fejezet:
labdarúgás jelenlegi helyzetét és a közelmúlt történéseit...
kicsit értelmesebben megfogalmazott és összeszedettebb hozzászólásokból próbáltuk megragadni a „szegedi
valóságot”...
társadalmi elfogadottságát illeti Szegeden és környékén...
A szurkolói fórumokon és közösségi oldalakon is rendszeresen megtalálhatók a következő sztereotíp hozzászólások:
Míg a SZEOL-drukkerek egy része már csak heccből is, irigységből is hangoztatja kedvenc klubjának helyi primátusát, addig a szurkolók egy jelentős részének a kötődése mélyebb alapokon nyugszik...
A „szegedi derby” előtt, közben és után a kint lévő szurkolókkal
készült NSO-interjúkban többen vezették vissza SZEOL-os vagy Tisza Volános kötődésüket arra, hogy egykor ők maguk is ennek a klubnak a focisulijában kergették a labdát, vagy gyermekük illetve unokájuk focizik éppen a klub valamelyik utánpótlás-csapatában...
Ha a városban végre újra két rivális csapat fogja játszani a hazai mérkőzéseit, a helyi szurkolótábor egy része minden bizonnyal bizonyos „mozgásokat” fog végezni a két klub között...
Mivel maga a szurkolótábor aktuális mérete is a mindenkori eredményességtől függ. Mindig vannak olyan szurkolók, akik feltétel nélkül ragaszkodnak szeretet klubjukhoz, azonban jelentős azoknak a meccsre kijáró embereknek a száma is, akik nehezebben viselik a tartós eredménytelenséget, és ha helyben találnak alternatívát, akkor idővel azonosulni tudnak más klubbal is, ahol eredményességet, fejlődést és ezáltal tartós sikereket vélnek felfedezni.
Szeged, az ország 3. legnagyobb városának futballszerető közönsége azonban elsősorban eredményekre és a dicső múltból táplálkozva újabb sikerekre vágyik, amiből az elmúlt években vagy most már évtizedekben nem túl sok jutott... Magyarul: semmi!
Ha a Szeged 2011 ezt a helyzetet meg tudja lovagolni, illetve megfelelő és következetes marketing-tevékenységgel ill. szakmai munkával láthatóvá, sőt, szerethetővé tudja tenni önmagát, akkor minden esélye megvan arra, hogy rövid időn belük a város első számú csapatává lépjen elő!
Az, hogy a klub neve a jövőben is Szeged 2011 marad-e, illetve változik-e a címere, nyilván nem elhanyagolható dolog, mert önmagában is mindkettő szimbolikus jelentőséggel bír, mellyel azonosulni lehet és kell is!!
Sokkal fontosabb azonban, hogy milyen alapvető elvek mentén tervezi meg a vezetőség a rövid-, közép- és hosszútávú jövőképét?!
Rövidtávon (2017-2018) mindenképpen elsődleges jelentőséggel bíró tényező a Szegedre való visszatérés előkészítése és lebonyolítása.
SZEGED 2011 – Klubból Közösség...
Mindaddig, amíg az új stadion nem áll rendelkezésre és a visszaköltözés nem valósulhat meg, sokkal ésszerűbb hozzáállás az, hogy a klub olyan erősségű játékosállományt tart fenn, mely minősége alapján stabilan részét tudja képezni az NB II-es él- vagy középmezőnynek...
A játékoskiválasztásnál már csak a TAO-s támogatások miatt is fontos, hogy minél több saját nevelésű játékos játszhasson, de ezen felül is kiemelkedő jelentőséggel bír a tehetséges szegedi születésű vagy kötődésű labdarúgók klubnál tartása!!
Ebben a remélhetőleg most már tényleg csak maximum
egy-két évig tartó átmeneti időszakban a játékosállomány alakításának három alapvető lábon kell(ene) állnia:
1. Fejlődőképes, a későbbi NB I-es színvonalat is elérni tudó saját nevelésű vagy szegedi kötődésű játékosok felkészítése, csapatba építése.
2. A klub korosztályos csapataiban (elsősorban U19 és U17) szereplő fiatal labdarúgók játékintelligencia, játéktudás és hozzáállás szerinti klasszifikálása (erről részletesebben majd a 7. fejezetben) és a legígéretesebb játékosok, tehetségek
(A-1 / A-2 besorolása, ld. 7. fejezet) az első csapatba kerülésének kiemelt odafigyeléssel történő felkészítése,
továbbképzése, egyéni képzésekkel is megerősítve!
3. Az elkövetkező két évben a másodosztályban más kluboknál feltűnő tehetségek folyamatos figyelése és minél hamarabbi kapcsolatfelvétel velük, valamint ésszerű keretek között azok szerződtetése.
Mindeközben a helyi sajtó segítségével minden apró újításról, tervekről folyamatosan hírt kell adni a lakosságnak,
hogy folyamatosan érezni lehessen: ez a klub változni, fejlődni akar, közösséget szeretne építeni!!
A kifelé irányuló kommunikációban minden bizonnyal nagy előnyt jelent, hogy a szegedi futballkrónikás, Vitos György a saját, független honlapjának, a www. szeged2011.eu segítségével legalább a nyomtatott és elektronikus sajtóban relatíve könnyen és rendszeresen meg tud jelenni az egyesület - felnőtt és utánpótlásszinten egyaránt!
Az elkövetkező két évben többször is kell szervezni Szegeden olyan találkozókat a lakossággal, ahol személyesen be lehet mutatni magát a klubot illetve annak terveit, céljait is...
Néhány lufival, színes brossurákkal, műsorfüzetekkel és külön a gyerekeknek kitalált apró programokkal már jelentős számú családot el lehet csábítani egy-egy ilyen rendezvényre és maradandó élményeket szerezni mind a család felnőtt, mind pedig gyermek tagjai számára (bővebben lásd majd a 3.
fejezetünkben!).
Amit még az elkövetkező két év stratégiai feladatának tartanánk...
klubvezetésnek a konszenzusos megállapodása alapján el kell dönteni, hogy a felnőttcsapat melyik játékstílust választja
magáénak, amelyet alapelvként be szeretne építeni az utánpótlás-képzési rendszerébe is.
Sajnos, Szegeden nem alakulhatott ki az elmúlt évtizedekben olyan tradicionális futballstílus, amely tipikusan a szegedi labdarúgásra volt jellemző... Hiszen alig-alig voltak NB I-ben: 1926-1991 között 50-szer(!), azóta viszont?! Az eltelt közel két évtizedben csupán egyetlen egyszer (még 1999-2000-ben)!!
Ha eldőlt, hogy melyik futballstílust szeretné a klub
magáénak vallani, akkor ezután a következő lépés az lenne, hogy ebben az átmeneti időszakban begyűjtse az adott játékstílussal (olasz, holland, német, spanyol, portugál stílus, stb.) kapcsolatos összes fellelhető belföldi és külföldi szakirodalmat (részletesebben lásd a 6. fejezetben), és annak kellő mértékű áttanulmányozása, kielemzése után programot dolgozna ki a az adott játékstílus saját képzési rendszerébe való beépítéséről.
Az edző feladata nem az, hogy játékstílust válasszon a csapatának, hanem hogy az elvárt játékstílushoz kidolgozza és alkalmazza a megfelelő játékrendszert, és következetesen kiálljon annak alkalmazása mellett!!
Középtávon (2019-2021), miután már Szegeden az infrastruktúra készen áll ahhoz, hogy a csapat visszaköltözzön a városba, eljön annak az ideje, hogy az előbbiekben rövid távú célok között megfogalmazott teendők effektív megvalósításra kerüljenek.
Itt már a 2017-2018-as időszakban megszerzett újabb támogatóknak és a tudatosan kiválasztott alapelveknek illetve játékstílusnak megfelelően kialakított csapatnak, továbbá a szakmai stábnak egyértelmű célként kell kitűznie az első osztályba kerülést illetve ezek után a tartós NB I tagsághoz vezető feltételek biztosítását!!
SZEGED 2011 – Klubból Közösség II...
Ebben a fázisban a marketing tevékenységeknek kiemelkedő szerephez kell jutnia, mert a csapat és a klub napi szinten elérhető közelségbe kerülhet a szegedi és Szeged környéki lakosság számára.
Természetesen nagyon fontos az is, hogy hazai meccsnapokon a stadionnál ugyancsak elérhetőek legyenek ezek az emléktárgyak, de ez ideiglenes standok stadionhoz való kihelyezésével könnyen és olcsón megoldhatók.
Amennyiben a Szegedre való átköltözéssel az első csapat hétköznapi edzésmunkája fizikailag is áthelyeződik a városba, akkor az első csapat edzéseit legalább részlegesen nyitottá kéne tenni az érdeklődő szurkolótábor és természetesen a fiatalabb korosztályok számára.
Évente többször kellene szurkolói ankétokat szervezni, ahol szervezett formában meg lehetne hallgatni a szurkolók ötleteit, elképzeléseit, véleményét, a jövővel kapcsolatos terveit.
Ezzel kapcsolatban működőképes győri példával is lehet
szolgálni, mivel a klubcsőd után újjászervezett ETO FC Győrnél ennek már hagyománya van, jelenleg az NB III-ban szereplő klub is többször rendez ilyen szurkolói ankétokat annak érdekében, hogy a szurkolótábor ismét minél közelebb kerülhessen a klubhoz.
A drukkereket (szervezett formában) bele kell vonni minden olyan tevékenységbe, ahol szabadidejükben közösségerősítő tevékenységet végezhetnek (Győrben ilyen volt például, hogy a szurkolók részt vettek az öltözők kifestésében, különböző transzparensek elkészítésében, címer és mezválasztásban, stb.)...
Ebben a 2019 és 2021 közötti időintervallumban végbe kell mennie a korábban már kiválasztott játékstílushoz
megfelelő, megszerzett és feldogozott tudásanyagnak a gyakorlatba ültetésének mind az első csapatnál, mind pedig az utánpótlás minden szintjén.
Ha egy edző nem tud alkalmazkodni a klub által elvárt játékstílus leoktatására, akkor az nem szolgálhatja a klub szakmai fejlődésének jövőjét...
Ezt azért hangsúlyoznánk folyamatosan, mert itt rejlik annak a forrása, hogy a magyar klubcsapatok semmilyen számottevő eredményt nem képesek elérni nemzetközi szinten az elmúlt évtizedek alatt...
Hogy miért is?!
T. i. amikor a játékosok a szokásosnál nehezebb ellenfelekkel, külföldi klassziscsapatokkal találkoznak az európai kupákban, nincs olyan alapstílus vagy játékrendszer, amelyhez tartani tudnák magukat...
A helytelen játékosigazolások már ennek a közvetlen következményeként csapódtak le. Ricardo Moniz volt hosszú idő után az első ember, aki amikor az FTC-hez jött, azonnal tudatosult benne, hogy mekkora és milyen hagyományokkal rendelkező csapathoz érkezett és milyen magas elvárásoknak kell megfelelnie...
Szakmai munkáját és döntéseit ennek megfelelően vitte véghez és annak ellenére, hogy viszonylagos "eredménytelenség” miatt végül elküldték a klubtól, Thomas Doll későbbi sikerei is az ő általa lefektetett alapokon nyugszanak.
Hosszútávú célokként olyan dolgokat említenénk meg, melyeknek megvalósítását már most el kell kezdeni, de az elkövetkező években, talán évtizedekben is érvényűvé kell válnia.
Itt elsősorban a csapat önképének kialakításáról
beszélhetnénk, amely egyértelművé teszi, hogy melyik az a földrajzilag is meghatározható társadalmi csoport, amely a klub „háttérországát” képezheti.
A már korábban megemlített helyi sajátosságok miatt véleményünk szerint az lenne a legnagyobb eredményességgel járó célkitűzés, ha a Szeged 2011 futballklub nemcsak Szeged, hanem sokkal inkább a Dél-alföldi térség csapataként határozná meg magát, és ennek megfelelően cselekedne (Szeged 2011, a Dél-Alföld csapata...).
Ennek megvalósításával a témaköröknek megfelelően az elkövetkező fejezetekben foglalkozunk majd, de
azt már most meg kell említeni, hogy a klub ilyen önmegfogalmazása esetén a gyulai Grosics Akadémia és sportkomplexum is sokkal nagyobb létjogosultságra tehetne szert a térségben.
Ami a hosszútávú szakmai célokat illeti, csak a stabil NB I-es tagság és az utánpótláscsapatok hazai és nemzetközi minél jelentősebb sikeressége jöhet szóba!!
hosszútávú együttműködést alakítson ki más hazai, de elsősorban külföldi klubokkal, mely alapvetően fontos ahhoz hogy lépést tudjunk tartani a nemzetközi futballvilággal és az éppen aktuális trendekkel, innovációkkal...
Friesz Zsolt
Vitos György
Írta: Friesz Zsolt, Vitos György
Készült: 2017.01.18.