Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 16. bajnoki idényében (2026 nyarától)?!

A Szegedi Tükör szerkesztősége 2018. február 10-i, legfrissebb számában a következőket írja: "a szegedi futball legutóbbi NB I-es idényében (1999-2000) a fideszes Bartha László volt Szeged polgármestere. Ha akkor olyan nagyon akarták volna, tehettek volna azért, hogy a szegedi focicsapat lejátssza a szezont".

Ez való igaz, csupán halkan jegyezném meg: Bartha László idejében legalább felvittek a semmiből egy szegedi csapatot a legmagasabb osztályba és fél évig NB I-es meccseket játszhattak a szegediek, gyakran 10-15 ezer néző előtt! S hogy Bartha Lászlóék miért nem támogatták tovább a csapatot?! Ez egy külön történet, de annyi biztosra vehető: az akkori városvezetés nem szándékozott súlyos milliókat kidobni az adófizetők pénzéből egy tisztázatlan, "szerb maffiózós" irányítás alá került szegedi futballklub részére...

S az is biztos, hogy 2002-től, amióta már nem "fideszes vezetés" alatt működik a Tisza-parti város, a patinás múltú szegedi futball legszégyenteljesebb évei következtek, egészen 2010-11-ig...

Megdöbbentő, de inkább megmosolyogtató adatokkal is szolgált a Szegedi Tükör legfrissebb válaszában... Tudniillik, vették a fáradtságot és precízen megnézték a 2017-18. évi NB I őszi idényének debreceni nézőszámait... Ezek szerint átlagban alig több, mint 3800-an látták a Loki hazai meccseit ebben az idényben (bárcsak ilyen átlagot produkálna Szegeden a Pick, a Szedeák vagy éppen a vízilabda csapatunk! - A szerk.)...

Holott szerintük a húszezres stadionban ennyi néző tényleg elvész, de azt már nem tudják (vagy nem akarják tudni?) a Szegedi Tükör kiváló munkatársai, hogy ennek kettős oka van! Épp ezért szíves örömest felajánljuk segítségünket a Szegedi Tükör eminens újságíróinak a probléma megértéséhez!

Egyrészt a Loki (figyelem kedves "szocis szakértők"!) 19, azaz tizenkilenc hazai trófeát (7 bajnoki arany, 6 MK, 5 Szuper- és 1 Ligakupa-elsőség!) gyűjtött be röpke másfél évtized alatt és a bajnoki címeknél cirka 80.000-en ünnepeltünk (azért a királyi többes, mert e sorok írója is éveken keresztül jelen volt...) a debreceni Nagytemplom mellett! Tudott egyáltalán ilyen nézőszámokról a Szegedi Tükör szerkesztősége?!

Másrészt pedig... Köztudott az is, az MLSZ súlyos hibát vétett azzal, hogy évekkel korábban ún. "szurkolói kártyákhoz + vénaszkennerhez" kötötte a vehemens drukkerek ezreinek beléptetését... Ez viszont azóta is kemény ellenállásba ütközik, s való igaz, alaposan visszavetette a korábbi 10-15 ezres nézőszámokat... De nemcsak Debrecenben, hanem országunk valamennyi nagyvárosában egyaránt! Így aztán az MLSZ vezetése tanult a "szurkolóellenes" magatartásából és már kezdi visszacsalogatni a drukkereket, ez is tény! Meg az is, hogy a debreceni "Loki" már megmutatta oroszlánkörmeit az európai kupaporondon! Gondolok itt a BL- és Európa Liga-csoportkörös szereplésekre, ahol komoly nyugati klubok egyaránt megsüvegelték a DVSC teljesítményét!

De azt is hozzátenném még, Szeged városának vezetése soha nem érezhette azt, mekkora PR-marketing hatása lehet egy-egy BL vagy Európa Liga meccsre odalátogató rangos nyugati klubnak a helyiekre nézve?! (Erről csupán az "öregebb focirókák" tudnának mesélni Szegeden, amikor a regnáló BEK-győztes Crvena Zvezda látogatott többször is városunkba és csinált teltházas meccseket...)

Végezetül a Szegedi Tükör ezzel zárja írását: "Lapunk ezzel lezártnak tekinti a vitát a szegedi és magyar futballról."

Nos, e sorok írója épp az ellenkezőjét teszi! Meggyőződésem, hogy a szurkolók tízezreit érintő vita a szegedi és a magyar futballról még csak most kezdődik! S az április 8-i választásokat követően pedig sokkal erősebben, őszintébben és tisztábban folytatódik! Mert futball volt, futball van és futball lesz, míg a Földön - ember lesz...

Vitos György

Éppen a Szegedi Tükör február 10-i írásával kapcsolatban a Facebookon "Gaius Petronius" elsőként fejtette ki őszintén elég markáns véleményét:

Hihetetlen hogy ez a fafejű városvezetés csak aszerint képes gondolkodni, hogy ha a politikai paletta másik fele valamit támogat, akkor ők csak azért is igyekszenek azt elgáncsolni...

Nehogy már sikerüljön valami itt Porlódon, ami nem hozzájuk köthető!! No, persze, jó kérdés az is, hogy vajon mi köthető hozzájuk?! A városnak szüksége van fejlesztésekre sok területen, de két vagy több beruházás nem zárja ki a másikat...

Biztosan lehetne még költeni, a kedvenc vesszőparipáikra, az iskolákra és az egészségügyi intézményekre, de ami Szegeden a legszánalmasabb állapotban van, az valóban a sportlétesítmények állapota, azon belül is a focipályáké..... Szét lehet nézni, a Felső-Tisza-parttól, Tápén a Hunyadi téren, a SZVSE-pályán, a Kertész utcán át még sok helyen....... Hát... elég lehangoló a kép. És jön a szokásos érvelés, hogy miután nincs minőségi labdarúgás és alacsony a nézőszám, így kár is stadionra költeni... Ezzel együtt vagy mindezek ellenére nincs olyan sportág, amely a futball örökös népszerűségével vetekedhetne Szegeden sem!!

A méregdrága légiósokból álló Pick a Veszprém elleni rangadón és a BL meccseken tud 3000 embert megmozgatni, míg a sokkal szimpatikusabb Szedeák aki hazai nevelésű fiatalokat is rendre beépít a csapatba, maximum 1000-et.... A vízilabdások jelenleg a családtagokon kívül másra nem számíthatnak a mérkőzéseken... Mégsem gondolom, hogy nem kéne nekik és a szegedi vízisportok számára végre egy normális uszodát felhúzni...

De Szegednek kell a stadion és kell a futball is!! Egy jól szereplő csapat igenis 10 ezreket képes lenne megmozgatni, nemcsak a városból, hanem a közvetlen régióból is!

Ez a városvezetés már sokszor megmutatta alkalmatlanságát... Talán a szegediek is kioszthatnák már nekik a bizonyítványt a következő vizsga alkalmával…

Készült: 2018.02.11.

A tervezhető nyomdaköltség pontos, példányszám szerinti meghatározásához azonban szükség lenne egy kisebb, de annál megbízhatóbb előrendelői körre, akik az exkluzív könyvek árának (2018-ban féláras kedvezménnyel, majd 2019-től 3.990 Ft/db bolti áron) tényleges befizetése esetén névre szóló dedikációval (!) és a sorszám feltüntetésével fogják megkapni a színes ill. értékes archív fotókkal bőségesen illusztrált legújabb szegedi futballkönyveket!

DE A FENTEBB LÁTHATÓ RÉGEBBI KÖTETEKBŐL IS VAN

MÉG RENDELÉSI LEHETŐSÉGÜK!!

Az ezzel kapcsolatos plusz információkért és az előrendelői befizetések módjáról a gyvitos@freemail.hu email címen vagy a +36/70-264-1595-ös mobilon várjuk az érdeklődőket!

A kereken egyéves előrendelői akció 2018 tavaszától indul és 2019. április 30-ig tart!

Mindkét kötetnél a tényleges sorszámot a befizetés kronológiai sorrendje határozza meg. Így ez alapján kapják majd kézhez a névre szóló dedikált tiszteletpéldányokat a hazai és külföldi futballrajongók.

Vitos Gergő

Készült: 2018.02.09.

A mai generációk szinte el sem hiszik, hogy Szeged mindenkori legjobb csapata egykor a Real Madriddal, a római Lazioval, a Napolival vagy éppen a Marseille ill. a Racing Paris bajnoki aranyérmes együtteseivel játszott vérbeli meccseket!!  Hihetetlennek tartják, mert ezek a fiatalok vagy éppen középkorúak csak a közelmúlt, az eltelt három évtized súlyos kudarcaiból, az állandó „liftezésből”, a féltucatnyi becsődölésből, megszűnésből, visszaléptetésből tudnak ítélni...

Holott egy város futballtörténetét nemcsak egy kiragadott rész, 25-30 esztendő vizsgálata, hanem az első klub megalakulásától napjainkig számított teljes eredménylista fémjelzi (érdemes végigböngészni a lenti felsorolást, A szerk.)!

S ez itt, Szegeden igencsak szövevényes, hiszen a különféle fúziók folytán közel másfél tucat néven játszottak a szegedi labdarúgó-csapatok az élvonalbeli bajnokságok különböző periódusaiban...

Sokan kérdezték már tőlem: vajon mikor kezdődik az első osztályú szegedi futballklubok története?!

1977-ben, amikor először olvashattuk a SZEOL AK nevét? Esetleg 1970-től, amikor SZEOL SC néven kezdte meg szereplését a gárda? Vagy talán 1957-ben, a SZEAC-korszaktól számítva, netán az 1951-es Szegedi Honvédtól?! Bizony, jóval előbb!

Közel 120 évvel ezelőtt, 1899 májusában lépett nyilvánosság elé a Szegedi AK, s mivel az alapítók az akkortájt igen népszerű kerékpársport művelői is voltak, így még csak Szegedi Kerékpárosok és Testgyakorlók Köre néven. A közgyűlés elnöknek Csernovics Agenor főmérnököt választotta, Bástyai Holtzer Tivadar, a későbbi legendás hírű szegedi futballvezér lett az alelnök és Szende Izsó a főtitkár.

S az azóta már legendás hírű SZAK (később Bástya FC, Szeged FC, újra SZAK, SzSzMTE, majd Petőfi) 1977 elején hivatalosan is fuzionált az egyetemi klubbal, a SZEOL SC-vel (korábban KEAC, Sz. Haladás, SZEAC), így valamennyi korábbi gárdának az akkor létrehozott SZEOL AK hivatalos, alapszabályban is megjelölt jogutódja lett, „megörökölvén” ezzel valamennyi ex-NB I-es csapat összes kiváló eredményét! Erre még később kitérünk.

Arról nem beszélve, hogy a Szegedi Honvéd NB I-es mutatóit és csapatát 1954-ben a Szegedi Haladás – ugyancsak hivatalos jogutódként – vitte tovább, s ezzel alaposan megnövelte Szeged mindenkori első számú labdarúgó- csapatának dicsőségekkel teli eredménylistáját.

De nem volt megállás még akkor sem, hisz a ’80-as években – hacsak rövid időre is – az építőipariak klubja, a DÉLÉP SC szintén a későbbi Szeged SC jogelődje lett (SZEOL AK + DÉLÉP SC = SZEOL-DÉLÉP SE).

Nem véletlen hát, hogy nagyon sok újságíró, sporttörténész és mindenek előtt szurkoló számára úgymond „kínaiul” hangzik a 2019 májusában immár 120 éves fennállását ünneplő szegedi futball példátlanul szövevényes, fúziókkal, szétválásokkal, örökös névváltoztatásokkal „terhes” története...

Sajnos, több mértékadó portál (nela.hu, Wikipédia) azóta is képtelen felfogni a sportjogi-sportszakmai tényt: 1977 januárja óta a szegedi futball-múlt egyesítése - hivatalos dokumentumokkal bizonyítva! - véglegesen megtörtént!! Ezáltal több, mint súlyos hiba a korábbi SZAK-csapatokat ill. a SZEOL AK-s vonalat külön-külön klubként, egymástól elválasztva szerepeltetni a különféle nyilvántartásaikban... Hisz épp a patinás múltú szegedi futball egységesítése volt négy évtizede is az akkori sportvezetők elsődleges célja! Jelen állás szerint portálunkon kívül ezt a koncepciót leginkább a www.magyarfutball.hu kiváló munkatársai értették meg és alkalmazzák a gyakorlatban! Remélhetőleg lesznek még követőink, mert az 51(!!) élvonalbeli idényt is felölelő szegedi futball-múltat "szétszabdalni" teljességgel fölösleges, sőt, sportszakmailag kártékony, ésszerűtlen lépésnek bizonyul...

S akkor még nem beszéltünk a ’90-es és 2000-es évek hányattatásairól, amikor az 1991-ben még NB I-es Szeged SC-ből – csődeljárás miatt – Szeged TE, s az 1899-es SZAK-alapítási évet megtartva Szeged FC, majd SZEAC lett, ám a csapat - szégyenszemre - meg sem állt az NB III-ig...

Sőt, a dorozsmai szálon is elkezdődtek az események, s a Nagylaki Kálmán vezette Szeged LC még egyszer, az 1999-2000-es idényben sziszifuszi munkával felküzdötte magát az élvonalba, ám – tőkeerős szponzor híján – Szeged város vezetése teljesen magára hagyta a reményteljes csapatot...

Így aztán szégyenszemre az NB I-es szezon közepén, 2000 tavaszán az MLSZ törölte a Szegedet az élvonalból, s egyúttal hosszú évekig a magyar futballtérképről... Tény, hogy másképp is meg lehetett volna ezt oldani, erre éppen Debrecen az eklatáns példa.

A DVSC pontosan akkor, 1999 őszén ment ugyancsak csődbe, mint a Szeged, ám a cívisváros vezetősége – Kósa Lajos polgármesterrel az élen – óriási áldozatvállalással megmentette a klubot, és két évig tulajdonosként üzemeltette a DVSC-t. Sőt, a két év alatt lázasan keresett egy olyan befektetőt, aki nem ellopja az egyesület pénzét, hanem épp fordítva: komoly tőkét fektet a futballba. Debrecen erőfeszítéseit siker koronázta, az új tulajdonos, Szima Gábor, helyi nagyvállalkozó 2001-től valósággal a fellegekbe röpítette csapatát: a megépített vadonatúj stadionjukban immár 7 élvonalbeli bajnoki címnél, továbbá  6 MK, 5 Szuperkupa és 1 Ligakupa-győzelemnél tartanak,a BL-és Európa-Liga-csoportkörös szereplések mellett!

Bizony, tegyük szívünkre a kezünket: Szeged város vezetése példát vehetne az ottaniak futball iránti alázatáról és pozitív hozzáállásáról. Ők felismerték: óriási tömegigény van Magyarország nagyvárosaiban(!) a minőségi futballra, s ekképp is cselekedtek.

Ezalatt Szegeden mintha megállt volna az idő, már ami a labdarúgást illeti... Voltak ugyan biztató fellángolások, az elsősorban az utánpótlást preferáló Tisza Volán Focisuliból megalakították az FC Szeged együttesét, akik az NB III-ból az NB II-be, majd az NB I/B-be is felverekedték magukat 2003 nyarán. Ám kétévnyi ígéretes másodosztályú szereplést követően – hat év alatt – immár a harmadik klubmegszűnést kellett végigszenvedniük a város drukkereinek...

1998 decemberében az 1899-es alapításra visszavezethető SZEAC-ot léptette vissza Bereczk Imre tulajdonos, megunván a városi vezetés teljességgel negatív hozzáállását. Ezt követte 2000 elején a Kiskundorozsmából lett Szeged LC dicstelen visszaléptetése, majd 2005 nyarán egy bosnyák-szlovén szerencselovag, Dusan Djurics csődöltette be a tehetséges fiatalokból álló FC Szeged együttesét...

Az FC Szeged megszűnése ellenére Vágó Attila maradt az edző Szegeden, ám ismét a nulláról kezdte el építeni a Tisza Volán csapatát. A szegedi többségi tulajdonos, a Szeviép (amit mára felszámoltak, s az egykori tulajdonosok ellen  súlyos milliárdokat érintő büntetőeljárások folynak...) viszont – ottani üzleti érdekei miatt – a diósgyőri futballban látott nagyobb fantáziát, így Vágó Attilával együtt a legjobb szegedi futballistákat is átirányította az NB I-es DVTK-ba... Ezáltal a Tisza Volán/ SZEOL  semmilyen komolyabb eredményt nem tudott produkálni, kizárólag a megyei I. osztály és az NB III között ingázott, és sajnos, egy szégyenteljes másodosztályú idényt (2016-17) leszámítva ezt teszi napjainkban is...

Ám a szegedi futball immár két évtizedes „állóvizét” végül az MLSZ megyei igazgatójának, Nógrádi Tibornak a hathatós közreműködésével a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, Kiss-Rigó László mozgatta meg 2010 nyarán!

A Püspök úr és fanatikus segítői (dr. Bozóky Imre korábbi MLSZ-elnök, továbbá Bakai Csaba, Nógrádi Tibor) révén újabb helyi együttes alakult KITE-Szeged néven, amely végre komolyabb önkormányzati támogatásban részesült, s a megyebajnok Kistelek jogán máris az NB III-ban indulhatott – a Tisza Volánnal egyetemben! Az újonnan létrehozott szegedi klub alapvető célja volt, hogy egy-két éven belül rögvest a hazai labdarúgás második vonalában szerepeljen, s mint később kiderült – joggal.

2010 nyarától tehát újabb szálon kezdtek futni a rövidesen 120 éves szegedi futball-hagyományok.

A KITE-Szeged együttese és a név szerint említett vezetői ezúttal is a kék-fekete klubtradíciókra vezették vissza az egyesület szekerét. S ez a "szekér"  Major László egykori kiváló Szeged SC-játékos irányításával nagyon jól futott, hisz az újonc (!) KITE-Szeged másodikként végzett az NB III-ban és a Tisza Volán SC-t is alaposan felülmúlva új fejezetet nyitott a napfény városában. A Csepel elleni (2-0) idényzáró után úgy ünnepelhettük a kék-fekete színekben pompázó KITE-Szegedet, mintha bajnokságot nyert volna. Az újonc NB III-as gárda ezüstérmes helyen végzett, de 2011 nyarán – a szintén likviditási gondokkal küszködő Makó NB II-es jogát megvásárolva – ismét megnyílt az út az NB II felé.

A 2011/2012-es idényben az NB II Keleti csoportjában szerepelhetett Szeged legújabbkori reprezentatív csapata. De már nem KITE-Szeged, hanem újabb vezetőkkel megerősítve (Adem Kapic sportigazgató, Bánki József sajtófőnök, Emődi Sándor gazdasági igazgató) Szeged 2011 néven (a becsődölt Makó FC NB II-es jogán, 1998 után újra egy kiskundorozsmai “jogi csavarral”, azaz szegedi székhellyel).

Tóth Bálint vezetőedzővel végül az NB II 12. helyén végzett az újonc Szeged együttese, majd a következő idényben a 2013 januárjában kinevezett Gálhidi Györggyel rendre közönségcsalogató produkciót nyújtott. Szinte végig a dobogóért küzdöttek a kék-feketék, de a hajrában kissé visszacsúszva a 7. helyen kötöttek ki a 16-os mezőnyben. Ez viszont az MLSZ legújabb rendszerében osztályozót és nem várt, arculcsapással felérő kiesést jelentett ( Kisvárda ellen 1-1, majd a kettős szegedi kiállítással tarkított, botrányos hazai visszavágón 0-3)...

Így megint mindent elölről kellett kezdenie az újonnan kinevezett Nyilas Elek vezetőedzőnek az NB III-ban, s az ott megszerzett ezüstérem azt jelentette:újabb négy idényben láthattunk legalább másodosztályú meccseket, de sajnos, még nem a Tisza partján, a régóta várt vadonatúj szegedi stadionban.... Csupán Gyulán, az ottani Grosics Akadémián, hisz a püspöki klub felnőttcsapata - "szalonképes" szegedi stadion híján - ideiglenesen odaköltözött...

Ezzel szemben a Szeged 2011 valamennyi kiemelt utánpótlás-korosztálya Szegeden készülhetett ill. játszhatta bajnoki meccseit - különböző helyszíneken (Dózsa és Szvese-pályától kezdve a móravárosi ill. tápéi pályákon át egészen Dorozsmáig...)

De 2019 elején már biztos, hogy visszatérhet a proficsapat és az up-korosztályokkal együtt végre "belakhatják" majd a 10 milliárdos Szegedi Ifjúsági Centrumot !!

Addig is tovább nosztalgiázhatnak a szegedi futballdrukkerek, mert különösen a ’20-as évek elejétől a ’80-as évek közepéig, az oly távolinak tűnő fantasztikus szegedi futballmúltban gyökeresen más volt a helyzet.

A Szeged a nagyszerű elődök révén a ’20-as évek közepétől több mint félszázszor szerepelt a legjobbak között, seregnyi válogatott játékossal ékesítve.

Kezdődött azzal, hogy a ’20-as évek elején SZAK néven többszörös vidékbajnokok, sőt, 1925-ben Corinthian Kupa-győztesek voltak! Így először az 1926-27-es profi bajnokságban indulhatott két vidéki klub, s a szombathelyiek mellett a Szegedi Bástya is alapítótagnak számított. A 7. helyezett csapat névadója az egyesület gazdag mecénása, Bástyai Holtzer Tivadar lett, aki minden tekintetben komoly támogatónak bizonyult. 1929-ben már az 5. helyre tornázta fel magát a Bástya, az elnök még osztrák idegenlégiósokkal (Weigelhoffer, Höss) is megerősítette csapatát. Rá egy évre, 1930-ban már a Magyar Kupában is ezüstérmet szereztek, majd 1932-től – Szeged FC néven – 11 éven át megszakítás nélkül kitűnő eredményeket értek el. A csúcsot a ’40-41-es bajnokság jelentette, amikor a Ferencváros és az Újpest mögött bronzérmesként végzett a csapat az NB I-ben, egy évvel később pedig a gólkirály Kalmár György vezérletével a bajnok Fradit is 5-0-ra verték az NB I 4. helyezettjeként.

A háború után, 1946-ban is bravúrosan szerepeltek a Tisza-partiak: az Újpest, a Vasas és a Csepel mögött a 4. helyen végeztek. A ’30-as évekbeli KK-szereplés után később a ’60-as évekbeli SZEAC verte Brassóban még Románia legjobbjait is 1-0-ra!

S bizony, a több tucatnyi válogatott játékos nevének felsorolása, komolyabb méltatása (Baróti Lajostól Lakat Károlyig, Sándor "Csikartól" Kispéterig, Pálinkástól a Korányi testvérekig, Solti Mihálytól Tóth Györgyig, Nemes Istvántól Kocsis Lajosig, Pusztaitól Kozmáig) több könyvet is igényelt már praxisomban, nem újságcikket...

A mostani 120. évforduló kapcsán immár tényként leírhatjuk: 2010-től újabb komoly próbálkozás indult el egy stabil NB I-es csapat kialakítása érdekében. A mai Szeged 2011 kft. vezetése már egyértelműen jelezte, elég volt az elmúlt évtizedek „langyos vizéből”, az egy helyben topogásból, az egymásra mutogatásból, a szárnyaszegett és gyorsan elhaló próbálkozásokból! A meddő kísérletek csak arra voltak jók, mint egy jelzőrakéta: kiváló utánpótlás nevelésünkkel csupán azt tudattuk országnak-világnak: létezik még a szegedi futball, nem halt meg délen a legnépszerűbb sportág!

De ez egy közel 200.000-es városnak, az ország 3. legnagyobbjának édes-kevés... S ha most a Szeged 2011 szakmai koncepcióját, a végső stádiumba került stadionépítési munkálatokat tekintjük, látni kell, a helyi törekvések végre találkoztak az ország vezetésének akaratával.

Vitos György

Készült: 2018.02.08.