| # | csapat | pont |
|---|---|---|
| 01. | Soroksár SC | 19 |
| 02. | Tiszakécskei LC | 15 |
| 03. | Kecskeméti TE | 14 |
| 04. | Gyirmót FC Győr | 13 |
| 05. | Kolorcity Kazincbarcika SC | 13 |
| 06. | FC Ajka | 11 |
| 07. | Karcagi SC | 10 |
| 08. | Videoton FC Fehérvár | 9 |
| 09. | Mezőkövesd Zsóry FC | 9 |
| 10. | Szentlőrinc | 7 |
| 11. | FC Nagykanizsa | 6 |
| 12. | Szeged | 6 |
| 13. | BVSC-Zugló | 4 |
| 14. | DVTK | 4 |
| 15. | Aqvital FC Csákvár | 4 |
| 16. | HR-Rent Kozármisleny | 3 |
| 17. | A LEGFRISSEBB NB 2-es TABELLA ITT LÁTHATÓ: www.mlsz.hu | 0 |
Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 17. bajnoki idényében (2026 nyarától)?!
Korábbi könyveimnél és nemrég, a sorrendben 30. sportkötetem ("120 éves Szegedi Futballhistória") megírásakor számos szegedi focilegendával, egykori kiváló játékossal, majd edzővel, de sajnos, igazi pancserekkel (másszóval lúzerekkel, dilettánsokkal, sőt, profi módon élősködőkkel) is találkozhattam, beszélgethettem és interjút kérhettem tőlük...

..."Nem érteni mágyár"... ez a derék szlovén sportigazgató kedvenc szavajárása, ha valamit el akar sumákolni... (Idézet Kántor Ferenctől)
Az előbbiekre fölöttébb büszke vagyok, mert csak tiszteleghetünk olyan egykori kiválóságok előtt mint például Baróti Lajos, Kalmár György, Nemes István, Szalai Dzsínó István (nemrég elhunyt, Isten nyugosztalja!) vagy éppen Kutasi László, Kántor Ferenc, Orosházi László, Kisistók András, Hegyeshalmi Tibor, dr. Kovács Gábor, Pataki Tamás, Urbán Flórián és Major László.
Kétségtelen tény, ők rengeteget tettek a patinás múltú - immár 120 éves - szegedi labdarúgásért!
Ellenben a másik véglet... Náluk is, nálunk is és rengeteg szurkolónál is az évek folyamán alaposan kiverte a biztosítékot...
Itt és most főként azokra a hozzá nem értő, ún. "pancser foci-vezetőkre" gondolok, akik a korábban sokkal szebb napokat látott szegedi futballt - a legutóbbi 20-25 évben... - többször is a süllyesztőbe (NB III-ba vagy a megyeegybe) küldték...
A teljesség igénye nélkül álljon itt most a két legújabbkori név: Halkó Pál, "szeol-volános" ügyvezető és Adem Kapic, Szeged-Grosics Akadémiás sportigazgató...
Bizony, ők a minőségi, az NB I-es szegedi futballt tekintve (eddig 51-szer szerepelt első osztályban Szeged legjobb csapata, A szerk.) - vérbeli pancserek...
Íme egy csokorra való idézet róluk az eddigi interjú-alanyaimtól - névre szólóan... (Persze, ez csupán a "jéghegy csúcsa", mert eddig több, mint százan mondtak hasonló jellemzéseket a két "életművészről", de félelemből, egzisztencia-féltésből - egyelőre - nem merik nyíltan is fölvállalni őszinte véleményüket! Egyelőre..., A szerk.)
Halkó Pál Gézáról...

"Ami a másik, ugyancsak NB III-as klubvezetőt illeti...
Nos, hogy azért "jót" is mondjak róla, Halkó Pál kiválóan csapódik időről-időre különféle politikai társulásokhoz. Korábban - amíg az érdekei úgy kívánták - a szegedi szocialistákkal ápolt nagyszerű kapcsolatokat (például Szentgyörgyi Pálékkal...), manapság viszont "Ridikül-magazinos nővérkéje folytán" a szegedi Fidesz-vezetésnek ugyancsak hű szolgája lett...- említi fanyar humorral, majd így folytatja - Sajnos , ez még önmagában roppant kevés az itteni focicsapat NB I-be juttatásához! Gyomorforgató ez az egész..." (Kutasi László)

Kántor Ferenc: A szegedi futballt a vezetőik tették tönkre!
Pataki Tamás, a Szeged korábbi kiváló NB I-es játékosa, majd vezetőedzője:
"...ha megvolt a Szeged iránti alázat és kötődés, akkor sajnos, a kellő szakmai tudás ill. a megfelelő kapcsolatrendszer hiányzott-hiányzik tegnap is, ma is... szegény Dékány Gézánál, Bodó Antalnál, Kónya Sándornál, később Nagylaki Kálmánnál és a "szeol-volános" Halkó Pálnál...
Sajnos, nagyon sok "Halkópálunk" volt eddig a szegedi futballban.Tiszta szívből kívánom, hogy a remélt szebb jövőre nézve abszolút ne így legyen! Különben sokáig nem lesz itt újra NB I..."
(Pataki Tamás alábbi fotónkon a feleségével együtt)

Adem Kapicról...

Helyettük megjelentek azok a szerencselovagok, akik benyalták magukat vagy a politikus haverok berakták őket a Püspök úr környezetébe... Hogy Adem Kapics miként került a képbe, azt csak a Püspök úr tudhatja...
Thomas Mohr, aki a pápai edzőségem idején tényleg kiváló erőnléti edzőm volt, egyik legutóbbi interjúdban nagyon szépen összefoglalta, mi is folyik a Szegedtől távoli gyulai Grosics Akadémián Adem Kapics vezetésével labdarúgás címszó alatt...



Mit is lehet a fenti őszinte és kendőzetlen véleményekhez hozzáfűzni?!
Bizony, már számos interjú-alanyom lenyilatkozta, így tényleg megerősítést nyer az örök érvényű tézis: fejétől bűzlik a hal, no meg a szegedi futball...
Szeged város baloldali elöljáróinak immár két évtizede tartó sportág- ellenes magatartása mellett ezek a szegedi (újabban gyulai...) focivezetők, klubvezetők, szakmai igazgatók tehetnek elsősorban arról, hogy a város ill. vonzáskörzetének fanatikus futball-drukkerei húsz év óta csupán álmodozhatnak a hőn áhított NB I-ről...Hazánk Budapest és Debrecent követő 3. legnagyobb városában!!
Ehelyett a "Tiszavolános inszinuációval SZEOL-lá alakított" Halkó Páléktól - egy szégyenteljes "tökutolsó" 20. helyezéssel - az NB II-ből történő szabadesést kaptunk grátiszként pár éve... (A szeolos ügyvezető nemrég a Szegedi Járásbíróságon - ahol pervesztessé nyilvánították e sorok írójával szemben - azt állította, hogy róla ennyire elmarasztalóan kizárólag sértődött és csalódott emberek nyilatkozhatnak ilyen stílusban...Khmmm..., A Szerző)
Sőt, Adem Kapicsék ott, a távoli "édenkerti Gyulán" még ezt is alulmúlták: az NB I nyolc éve történő szüntelen beígérése mellett - öt idényen belül kétszer is!! - az "NB III-ba amortizálta" a Szeged 2011 (újabban Szeged Csanád-Grosics Akadémia) felnőtt együttesét...
Holott a lehetőségeiket tekintve (hálás köszönet érte a Püspök Úréknak!) sokkal jobbak, szinte fényévekkel jobbak, mint az összes NB III-as csapaté együttvéve!! Sőt, az NB II-es élmezőnyben vannak...
Erre mondta gyakran Dobsa Sándor, megboldogult fociimádó nagyapám: "aki mindent a segge alá kap, egyszer még tényleg elhiszi magáról, hogy ő igazán ért is a futballhoz..."
No comment. A többit tényleg az Olvasókra és a fanatikus drukkerekre bízzuk...
Vitos György
Forrás: Fotók: délmagyar.hu, szeolsc.hu és a szerző magánarchívumából
Készült: 2019.03.15.
Az I. világháborút követően nem sokkal bekövetkezett az immár 120 éves szegedi labdarúgás legelső aranykorszaka... A rendkívül értékes archívfotónkon látható SZAK együttese sorra nyerte az országos vidékbajnoki címeket, ráadásul a nemzetközi porondon is kiváló eredményeket produkált! Ennek azonban komoly előzményei voltak...

A cikksorozatom első részében taglalt "Fradi-várós" idilli állapotnak az 1914-ben kitört I. világégés vetett véget...
Sokunkat megdöbbentő tény, hogy már a kezdeti háborús évek során a kor kiemelkedő szegedi futballcsapata, a SZAK valamennyi játékosa elesett a fronton, vagy hadifogságba került...
Így a nulláról kellett mindent újra elkezdeni, de az immár 120 éves szegedi futballban többször bebizonyosodott: a napfény városának focitartalékai is - kimeríthetetlenek!
A fenti tragikus események szomorú következményeként 1914-től 1916-ig félbeszakadt a bajnokságok addigi rendszere, de...
A Szeged vidéki alosztály előző évi mezőnye - erősen foghíjas és tartalékos csapatokkal ugyan, ám - teljes egészében rajthoz állt, további 3 újonccal bővült, s itt jön a lényeg!
Megszakadt a Bácska Szabadkai AC több éves sikersorozata, a bajnoki cím végre először - 1913/14-ben! - a Szegedi AK-nak jutott!! A kerületi döntőt viszont akkor még a temesváriak nyerték 1:0-ra...
Aztán így sorjáztak a szegedi futball-idények a legelső országos bajnokságig- "távírati stílusban":
17. Idény: 1914/1915 Csak edzőmérkőzéseken vehettek rész a szegedi labdarúgók, sem Pesten, sem vidéken nem rendeztek tornákat...
18. Idény: 1915/1916 Három vidéki kerületben kiírták a Vidéki Hadi Bajnokságot, a SZAK a Déli-csoportba kerül, ahol az Európa-hírű Temesvári Kinizsi lett a bajnok.
19. Idény: 1916/1917 Újra csak Hadi Bajnokság, az előzőnél is mérsékeltebb szegedi szerepléssel...
20. Idény: 1917/1918 Ismételten a Hadi Bajnokság Déli-csoportjában a szegediek, és újra a Temesvári Kinizsi a csoport győztese (2. SZAK, 3. Aradi MTE)...
21. Idény: 1918/1919 Az erősödő háborús események miatt ismét szünetelt a bajnokság, pedig Szegeden ekkor már formálódik az a csapat, amelyik a város labdarúgásának legelső aranykorszakát jegyzi majd az elkövetkező években...
22. Idény: 1919/1920 Az új csoportosítású Déli Kerületben szerepeltek a szegediek, és ez az év meghozta a SZAK 1914 utáni második kiugró sikerét is, hiszen óriási fölénnyel megnyerték a bajnokságot!
Íme sporttörténeti kuriózumként az 1919/1920-as Délkerületi Bajnokság(DLASZ) végeredménye:
1. Szegedi AK 34 pont
2. Szegedi Testgyakorlók Köre 26 pont
3. Újszegedi TC 22 pont
4. Szegedi Kereskedelmi AC 22 pont
5. Szentesi TE 21 pont
6. Alsóvárosi Nyomdászok 19 pont
7. Szegedi SC 15 pont
8. Szegedi Munkások FC 13 pont
9. Szegedi VSE 6 és 10. Szegedi MTE 0 ponttal.
23. Idény: 1920/1921-ben a legelső Országos Vidék Bajnoki címét szerezte meg a SZAK! A "szokásos" Délkerületi bajnokság megnyerése után a többi kiváló kerületi aranyérmessel mérte össze erejét a piros-fekete gárda:
Szegedi AK - Szombathelyi AK 1:0 (elődöntő)
Szegedi AK - Miskolci VSC 3:0 (döntő)!
24. Idény: 1921/1922 Immár a második Vidék Bajnoki címét gyűjti be a SZAK! A Délkerületi bajnokság megnyerése után pedig megvédi országos vidékbajnoki címét is:
Szegedi AK - Pécsi SC 1:0 (negyeddöntő)
Szegedi AK - Pestlőrinci AC 5:1 (elődöntő)
Szegedi AK - Diósgyőri VTK 5:2 (döntő)!
25. Idény: 1922/1923 A zsinórban 3. DLASZ-bajnoki cím mellett ez az idény már a nemzetközi mérkőzések időszaka:
1922. május 14-én Krakkóban a Lengyelország elleni mérkőzésen először szerepelt a magyar válogatottban vidéki játékos, mégpedig Solti I. Mihály, a SZAK balszélsője, (címlapfotónkon az ülő sorban jobbról!)aki a 3:0-ás győzelemből két góllal vette ki részét! Majd 1922 nyarán utazott első ízben külföldi portyára a SZAK: a veretlen csehszlovák túra mérlege öt győzelem, két döntetlen - 23:5-ös gólkülönbséggel!
1923 elején pedig fantasztikus olasz túra következett:
A Laziora épülő Róma válogatottja ellen (5:2, majd 0:5), Taranto (3:1), Nápoly válogatottja (2:5), Bari (2:0), és Ancona (4:0)... Különösen az akkoriban is bajnokaspiráns Lazio-játékosokból álló rómaiak 5:2 arányú kiütése érdemel említést!
26. Idény: 1923/1924 A DLASZ-bajnokság szegedi alosztályát - óriási meglepetésre - az éppen száz éve, 1919-ben alakult SZVSE nyerte a SZAK előtt, így a vasutasok játszhattak a Déli Kerületi bajnoki címért, ám ezt a Csabai AK nyerte 2:0-ra, így ők nyertek jogot a vidéki bajnokok közötti indulásra.
27. Idény: 1924/1925 Az első országos bajnokság, ahol a központi(budapesti) pontvadászat első két helyezettje (FTC, MTK) a vidéki bajnokcsapatokkal is megküzdött az országos bajnoki címért. Így sportszakmailag leszögezhetjük: ebben az évben adták ki először labdarúgásunkban az Országos Bajnoki címet.
Az immár 5-szörös DLASZ-győztes SZAK a negyeddöntőig jutott ahol: Szombathelyi AK - Szegedi AK 4:0...
Sőt, amolyan ráadásként a SZAK – számos nemzetközi, pl. a rómaiak elleni 5:2-es sikere mellett – 1925 nyarán megnyerte a Corinthian-serleget is (fotónkon)!
Ez a vándordíj akkoriban a Magyar Kupa mellett a másik legrangosabb trófeának számított, s addig kizárólag budapestiek (FTC, BTC, Bp.Vasas) tudták csupán elhódítani!
Az 1925-ös debreceni fináléban:
SZAK- Debreceni Vasutas SC 2:0!!!
A következő, 1925/1926-os évadban a szegedi piros-feketék ismét megnyerték a Déli kerületi bajnokságot (1914-1926 között hatodszor!), majd a kieséses rendszerben:
Szegedi AK – Szombathelyi AK 2:1 (a negyeddöntőben sikerült a visszavágás az előző évi 0:4-ért), ezt követte két nap múlva a Ferencváros – Szegedi AK 3:0-ás elődöntő, így Szeged első számú együttese csak a Miskoci VSC-t a fináléban 4:0-ra “elgázoló” későbbi győztestől szenvedett vereséget az Üllői úton…
Az már a kiírás furcsaságai közé tartozott, hogy miért a Fradi “oroszlánbarlangjában” lehetett csak megmérkőzniük a feltörekvő vidéki csapatoknak a zöldekkel?!…
(Jóllehet, erre manapság is akad számos hasonló példa, miután a 2015-16-os idénytől kezdve a Magyar Kupa döntőit ugyancsak rendre a Ferencváros vadonatúj stadionjában játsszák… A szerk.)
De végre elérkezhettünk a jeles dátumhoz, 1926 nyarához, amikor Szeged és Szombathely mindenkori elit együttese – legelső vidékiként – bemutatkozhattak a magyar labdarúgó-bajnokság első osztályában!
Vitos György
(Folytatjuk!)
Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2019.03.12.
Újabb pofon a szekszárdiaktól...
2019.03.10.Szeged - Szekszárd 8-0... Sajnos, ez az eredmény nem a mai, vasárnapi fordulóban született, hanem az 1986-87. évi NB II-ben, amikor a Tisza-parti gárda az NB I-be jutásért küzdött, míg a tolnaiak is a 9. helyen végeztek a másodosztály húszas mezőnyében! A "Kapics-érában" viszont a Szekszárd lett az egyik mumusunk, mivel ebben az idényben még a harmadosztályban sem tudtuk megverni őket a két bajnoki meccsen (ősszel 0-1 volt a "gyulai siralomházban") sőt, tavaly a Magyar Kupa előző kiírásában is alulmaradtunk velük szemben...

Szekszárdi UFC - Szeged-Grosics Akadémia 1-1 (0-0)
Szekszárd, 100 néző. Vezette: Maml Zoltán (Nagy Márk, Rózsa Dávid).
Szekszárd: Lékai - Füredi, Turi (Tóth T., 50'), Tóth D. (Dombi G., 56'), Arena, Rácz F. (Márton E., 73'), Kvanduk, Dudás, Hegedűs, Lékó, Budai. Vezetőedző: Kvanduk János.
Szeged-GA: Szántai - Tóth G., Pászka (Bata, 67'), Zvara (Erdei, 62'), Máté, Moga, Cigan, Oláh, Zabari, Achim, Andorka (Hegedűs M., 72'). Vezetőedző: Joao Janeiro.
Gólszerzők: Oláh G. (70' - öngól) ill. Máté (79')
Mivel mindhárom "dobogós helyen" lévő csapat döntetlenre végzett, így megmaradt a szentlőrinciek egypontos előnye, de itt és most nem is ez a lényeg!
Inkább az, hogy a Szeged-Grosics Akadémia messze a legtehetősebb klub az NB III mindhárom csoportjának 48(!!) klubja közül, ám ez abszolút nem tükröződik vissza a bajnoki táblázaton.
Ráadásul sajnálatos tény, de a - a nyolc éve oly sokszor hangoztatott klubfilozófiával ellentétben - egyetlen szegedi identitású játékos sem szerepelhetett a tavaszi első két (NB III-as) mérkőzésen...
Vitos György
Forrás: FOTÓ: https://szufc.hu/a-kihagyott-tizenegyes-megbosszulta-magat/
Készült: 2019.03.10.








