| # | csapat | pont |
|---|---|---|
| 01. | Soroksár SC | 19 |
| 02. | Tiszakécskei LC | 15 |
| 03. | Kecskeméti TE | 14 |
| 04. | Gyirmót FC Győr | 13 |
| 05. | Kolorcity Kazincbarcika SC | 13 |
| 06. | FC Ajka | 11 |
| 07. | Karcagi SC | 10 |
| 08. | Videoton FC Fehérvár | 9 |
| 09. | Mezőkövesd Zsóry FC | 9 |
| 10. | Szentlőrinc | 7 |
| 11. | FC Nagykanizsa | 6 |
| 12. | Szeged | 6 |
| 13. | BVSC-Zugló | 4 |
| 14. | DVTK | 4 |
| 15. | Aqvital FC Csákvár | 4 |
| 16. | HR-Rent Kozármisleny | 3 |
| 17. | A LEGFRISSEBB NB 2-es TABELLA ITT LÁTHATÓ: www.mlsz.hu | 0 |
Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 17. bajnoki idényében (2026 nyarától)?!
Amint azt jeleztem, a legutóbbi két szegedi fociévtizedünk alcíme sajnos, ez is lehetne:"Epilógus - 20 évnyi szegedi futball-nihill"… Cikksorozatom utolsó előtti részeként ezúttal a szegedi élklubok kétezres évekbeli történetét dolgoztam föl - nyilvánvaló tény, az elmúlt két évtizedben nem sok pozitív eseményről lehet beszámolni, ám azért megpróbáltuk... Szó lesz többek között Nógrádi Tiborról (fotónkon a szerző mellett jobbra), aki az "Együtt a Szegedi Labdarúgásért" nevű szurkolói mozgalom vezetőjeként már a XXI. század első évtizedében is alaposan fölkavarta az itteni foci - vezetői csalásoktól, súlyos visszaélésektől sem mentes - "állóvizét"...
Mint az előző rész végén is említettem, 2000 tavaszán – addig példátlan módon – Nemzeti Bajnokságban szereplő csapat nélkül (!) maradt Szeged városa, ami óriási szégyent jelentett a helyi politikai ill. az örökösen széthúzó itteni sport- és focivezetésre nézve egyaránt.
Erről nyilatkozott e sorok írója pár éve a Nemzeti Sportnak adott YouTube-interjúnkban is:
https://www.youtube.com/watch?v=Q5y5ABgoAdI
Holott adva volt a kézzel fogható példa, hisz egy hasonló kaliberű nagyvárosban, Debrecenben a helyi – ugyancsak NB I-es – csapat, a DVSC épp akkor ment totálisan csődbe, amikor Szeged élvonalbeli labdarúgó-csapata…
Több száz milliós adósságot felhalmozva csak egy hajszálon múlt, hogy nem szűnt meg a Loki, mert a várost felelősséggel vezető Kósa Lajosék teljesen másképp oldották meg az egyértelmű válsághelyzetet!
Két éven keresztül tulajdonosként működtették az élvonalbeli DVSC-t és eközben lázasan kerestek egy olyan befektetőt, aki nem elviszi (magyarul ellopja…) az egyesület pénzét, hanem épp ellenkezőleg: komoly tőkét fektet a helyi futballba!
Az eredmény közismert: Szima Gábor, az ottani nagyvállalkozó révén napjainkig a méltán népszerű “Loki” immár 19 (!!) trófeát gyűjtött, továbbá BL- ill. Európaliga-csoportkörben is szerepelt!!
Mialatt Szegeden, az ugyancsak NB I-es SzLC ill. Nagylaki Kálmánék (csapatfotónkon középen)...
...kivéreztetését követően az is “komoly eredménynek” számított, hogy 2000 őszén a Tisza Volán Focisuli egyáltalán elindíthatta ificsapatát a harmadosztályban, az NB II Alföld-csoportjában (FC Szeged néven), de 2001 tavaszán az átszervezések miatt már az NB III Alföld-csoportjába kerültek…
Az új klub, nevezetesen az FC Szeged a SZEOL AK-korszak óta tartó hagyományoknak megfelelően a kék-fehér-fekete szín-összeállítást választotta hivatalos színnek, a keret zömét az utánpótlásbázis neveltjei alkották, a csapat pedig az akkori megyebajnok Szőregi Rákóczi jogán juthatott – méltányossági alapon – a Nemzeti Bajnokság harmad, majd negyedosztályába.
Kövessük tovább a kronológiát!
2001 nyarán világossá vált, hogy az FC Szeged - a visszalépések miatt - az NB III-ban elért 3. helyezése ellenére eggyel feljebb, az NB II Szabolcs Gabona-csoportjába nyert besorolást.
A kispadon az egykori NB I-es Szeged LC pályaedzőjét, Lóczi Istvánt a nemrég elhunyt Szalai “Dzsínó” István (fotóinkon) váltotta, aki játékosként közel 400 meccsen szerepelt az egykori hivatalos jogelődök, a SZEAC és a SZEOL AK színeiben, edzőként az NB I-es Szeged SC-t is irányította 1990-91-ben, majd oroszlánrészt vállalt a Tisza Volán Focisuli (a Halkó Pálék által nem kevés inszinuációval "átnevezett" mai SZEOL SC...) 1993-as megalapításánál!
Az FC Szeged újoncként az NB II 9. helyén végzett, azután, hogy a Szolnoki MÁV NB I/B-s csapatát irányító gazdasági társaság szegedi kötődésű elnöke, Ferencz Gábor is beszállt a szegedi labdarúgásba.
S innentől kezdve elindult az FC Szeged “a lejtőn felfelé”, hiszen a nyugodt háttér az első tanulóévet követően már 2002-2003-ban nagy sikert eredményezett! Az FC Szeged ugyanis végig a feljutásért (azaz az NB I/B-be kerülésért) küzdhetett és a hajrában a megyei rangadón még a Makót is lelépte 5-0 arányban!
Ezzel ismét másodosztályú csapata volt a napfény városának!
2003/2004: Az előző évi bajnokságot ugyan a Nyíregyháza nyerte, de a szegediek sem szomorkodtak, hiszen a háromcsoportos NB II legjobb 2. helyezettjeként a kék-fehér-fekete együttes is jogot szerzett arra, hogy 2003 nyarától az egycsoportos – profinak számító – NB I/B-ben kezdjék meg szereplésüket! Az FC Szeged újoncként sorra aratta szebbnél szebb győzelmeit, 28 fordulót követően még a 18 csapatos másodosztály 8. helyén állt, mindössze 5 pontra a már NB I-es osztályozót jelentő helyezéstől…
Ám a pontot nem tudták feltenni az i-re, annál is inkább, mert Ferencz Gábor többségi tulajdonos kiszállt a szegedi futballból. Ezzel komoly veszélybe került a következő szezonbéli NB I/B, sőt, még az NB II is!
A 2004/2005-ös idényt sajnos, a végén kell kezdeni…
Az FC Szeged az előző évi 13. helyezése után a bravúrosnak mondható 7. pozícióban végzett az NB I/B-ben, de a Ferencz Gábort követő újabb külföldi (a szerbek után megint egy "derék külhoni"...) tulajdonos, a szlovén-bosnyák szerencselovag, Dusan Djurics hangzatos ígéretekkel ugyan (8 millió eurós bankszámlakivonat bemutatása, stb., stb.), ám egyszerűen becsődöltette a sokra hivatott FC Szeged csapatát…
Így aztán hiába jutott el az FC Szeged 4 éven belül szinte a nulláról indulva a negyedosztályból az NB I küszöbéig, bő fél évtized alatt immár a 3. klubcsődöt kellett, bizony, kellett (…) végigszenvedniük Szeged futballbarátainak:
SZEAC (1998 december),
Szeged LC (2000 eleje) és
FC Szeged (2005 nyara)…
Újra – ki tudja már hanyadszor – padlóra került a patinás múltú szegedi futball…
De ami nem öl meg, az megerősít, így…. megint csak felálltunk!
2005/2006: Miután az FC Szeged is megszűnt, az 1899-től íródó szegedi futballklub-hagyományok persze, “tovább íródtak”, a szerző maga a “nagybetűs élet”…
A 2005-ös talpra állást – akárcsak 2000-ben – megint a Tisza Volán SC rendkívül gazdag utánpótlásbázisa jelentette! Újra érdemes volt a tehetséges fiatalokra építeni, ők jelentették ezúttal is az alapot és utána következhetett a felépítmény.
Konkrétan a Tisza Volán SC – Focisuli először indított felnőtt csapatot a Csongrád megyei első osztályban! A rendkívül fiatal gárda már a 2005-06-os idényben közel állt a feljutást jelentő bajnoki címhez, amit végül a Csongrád kaparintott meg, így az ezüstérmet szerzett szegedieknek még minimum egy évet kellett várniuk az osztályváltásra…
2006/2007: 2006 augusztusában már a második szezonját kezdte a Tisza Volán a Csongrád megyei első osztályban. Végig az alaposan megerősített Balástya és a TVSC küzdött a bajnoki címért, ősszel a két csapat Balástyán találkozott egymással, és a Szeged győzött, majd a tavaszi visszavágón közel 1000 néző előtt a Tisza Volán megint megverte a Balástyát, így – két éves száműzetés után – Szeged akkori reprezentatív csapata Vágó Attila (fotónkon) irányításával visszatérhetett a Nemzeti Bajnokságba!
2007/2008: Az NB III Alföld-csoportjában is kiválóan kezdte a pontvadászatot az újonc Tisza Volán, ám a bajnokság végére a középmezőnybe (a 7. helyre) zuhant vissza a csapat. Ennek elsődleges oka, hogy az akkori szegedi többségi tulajdonos, a SZEVIÉP (azóta már komoly börtönbüntetésre ítélték "jeles vezetőiket" milliárdos csődbüntett miatt!, A szerk.) a diósgyőri futballklubban is komoly szerepet vállalt és egyszerűen kiárusította a szegedi csapatot “szőröstől-bőröstől”, edzőstől, játékostól egyaránt… Vágó Attila a DVTK trénere lett és a mestert több meghatározó játékos is követte Miskolcra, így a 16 gólig jutó japán Honma valamint Vida, Szélpál, Búrány, Kreizler és Gahwagi Nebil is az NB I-es DVTK-hoz távozott…
Ezek után az NB III-as 7. hely még dicséretes is volt, de a nagy múltú szegedi futballt egyáltalán nem vitte előre, sőt…
Akkoriban egyre többen kezdték hajtogatni az állandó szlogent (“Ez így már nem mehet tovább!”) és Nógrádi Tibor, a jelenlegi megyei LSZ futballigazgatójának segítségével valóságos mozgalom indult a helyi futball ismételt felemeléséért!
Erről nemrég a címlapfotónkon is látható népszerű sportember (azóta a megyei futballigazgatói posztja mellett már közismert városi elöljáró) így nyilatkozott portálunknak:
– 2008 januárjában megalakítottuk az "Együtt a Szegedi Labdarúgásért Mozgalmat" azzal a céllal, hogy konszolidáljuk a mély válságba került szegedi futball helyzetét és egy eddig még soha nem tapasztalt összefogásnak legyünk a katalizátorai!
De az igazi kiugrásra még két évet várni kellett… – ezt már e sorok írója teszi hozzá.
2008 nyarán az újjáformálódó, ám rendkívül meggyengült volános csapat élére dr. Buchholcz Gábort (Schmidt Andrea fotóján) nevezték ki, és mint annyiszor eddig, akkor is elsősorban a Tisza Volán SC reményteljes fiataljaira alapozták az új keretet. De az erős vérveszteségek miatt már a kiesés ellen kellett küzdeni az újonc fiataloknak, akik kitűnően hajrázva a 11. helyre tornázták fel magukat az NB III Alföld-csoportjának 16 fős mezőnyében.
2009/2010: Buchholcz Gábor igazi fanatizmusával és szakmai tudásával alaposan felrázta a Tisza Volán SC csapatát, 2009 őszén például szinte végig a dobogós helyért küzdöttek a szegedi fiatalok! Sajnos, azért akadt egy súlyos gond: hiába szerepeltek idegenben sorozatban is bravúrosan a Buchholcz-tanítványok, a jó öreg Felső Tisza-parti stadionban viszont rendre begörcsöltek a tinik, így rengeteg értékes pontot elhullajtva elúszott a bajnoki cím…
S 2010 nyarától – köszönhetően Nógrádi Tiborék rendkívül lelkes és fanatikus mozgalmának – már újabb szálon kezdtek futni az immár 120 éves szegedi futballhagyományok…
Létrejött a KITE-Szeged együttese és a vezetői (Kiss-Rigó László, Bozóky Imre, Bakai Csaba, Nógrádi Tibor, Kántor ferenc)) ezúttal is a kék-fekete klubtradíciókra vezették vissza az egyesület szekerét!
S ez a ” szekér” Major László (fotónkon) egykori kiváló Szeged SC-játékos irányításával nagyon jól futott, hisz az újonc (!) KITE-Szeged másodikként végzett az NB III-ban és a Tisza Volán SC-t is alaposan felülmúlva új fejezetet nyitott a patinás múltú szegedi labdarúgásban!
Vitos György
(Befejező rész következik!)
Forrás: Fotók: SzegedMa.hu, szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2019.05.28.
Bajnok a Szeged-Grosics Akadémia!
2019.05.26.A sors furcsa fintora volt, hogy hat évvel a "kisvárdai csapás" után éppen a jóöreg Vasutas-stadionban harcolták ki Germán Tamásék (fotónkon) a püspöki klub legelső felnőtt bajnoki címét a városi "másodhegedűs" SZEOL SC, a korábbi Tisza Volán ellen. A rég várt szegedi diadal egyetlen szépséghibája csupán az, hogy ezt a bajnoki címet a szegedi drukkerek döntő többsége a másodosztályban várta az immár 20 éve áhított NB I-be jutás reményében... De ami késik, az nem múlik, hisz Adem Kapic megígérte... Addig is gratulálunk a Szeged-GA játékosainak, edzőinek, mert bajnoki aranyat nyerni valamennyi osztályban megsüvegelendő teljesítmény!
SZEOL SC - Szeged-Grosics Akadémia 0-1 (0-0)
Szeged, SZVSE-stadion, 800 néző. Vezette: Szőts Gergely (Szvetnyik Bence, Dobos Dávid)
SZEOL: Leindler - Tomisics, Rácz, Gál, Grünvald, Forró (Beretka, 50'), Ondrejó (Makszimovics, 72'), Pócs T., Kéri, Kozics, Kalmár. Vezetőedző: Siha Zsolt.
Szeged: Aleksic - Achim, Tóth G., Farkas M., Pászka, Oláh G., Zvara (Hegedűs, 72'), Germán, Cigan, Erdei, Andorka. Vezetőedző: Joao Janeiro.
Gólszerző: Germán (85', 11-esből)
Piros lap: Grünvald (87'), Kéri (95') ill. Farkas M. (92')
Mivel az utolsó fordulótól függetlenül a Szeged-Grosics Akadémia - fennállása óta először - megnyerte a bajnoki címet, így a Szeged - Bp. Honvéd-MFA idényzáró már tét nélküli lesz a "gyulai siralomházban". Azonnal hozzátéve: feltehetően az ottani utolsó bajnoki találkozója a kék-feketéknek, mivel augusztustól, az újabb NB II-es szezonjukban már az akkorra átadott Szegedi Ifjúsági Centrumban fogadhatják majd - a római Lazion kívül - a soros másodosztályú ellenfelüket is...
Vitos György
Forrás: FOTÓ: szeged-grosicsakademia.hu
Készült: 2019.05.26.
Képzeletbeli „futball-időutazásunk” során az immár 120 éves szegedi labdarúgás eddigi jelentősebb eseményeit, az 1926-os élvonalbeli premiert, az 1932-1943 közötti sikerkorszakot, az 1945-46. évi NB I-es 4. helyezést, majd a Szegedi Honvéd-korszakot követően az ötvenes évek Tisza-parti futballsikereit tekintettem át. Ezután a hatvanas-hetvenes évek rekord-nézőszámait és a nyolcvanas évek SZEOL AK-s sikereit elevenítettük föl. Amint azt az előző rész végén említettem, 1990-től a Szeged SC már a híres elődökhöz méltóan újra csak az NB I-re készülődhetett… A tényleges jogfolytonosságot alapul véve sorrendben 50. alkalommal! Címlapos archív fotónkon egy kiváló játékosokból álló és az áldott emlékű Szalai "Dzsínó" István által is vezérelt NB I-es Szeged SC -t láthatunk…
Állnak balról: Takács József, Sorin Cigan, Apró, Mihalache, Bogdán István ("Hosszú"...), Kun Lajos. Középen balról: Szalai "Dzsínó" István edző, Leboniczky Imre(kapus), Takács Zoltán, Kemenes Zoltán, Szélpál László szakosztályvezető, Kiss Ferenc, Bóka Ferenc, Puskás István, Nagy Zsolt (kapus), Pióker Sándor gyúró. Ülnek balról: Újváry, Hurguly, Takó Ferenc, Protity Sándor - Orosházi László edzők, Széchenyi Gábor, Lévai László és Hegyeshalmi Tibor.
1990-től tehát újra NB I-ben szerepelhetett az akkoriban már Szeged SC néven játszó alakulat, de a rendszerváltást követő súlyos gazdasági gondok miatt ez bizony, “tiszavirág-életűnek” bizonyult…
Ezúttal a szegediek ’90-es évekbeli “kivéreztetéséről” kell írnom, mintegy folytatásaként a legutóbbi tizenegy, ám sokkal, sőt, fényévekkel örömtelibb futballtörténeti visszapillantásomnak. Mindezek ellenére archív fotóinkon kiválóbbnál kiválóbb szegedi csapatokat láthatunk…
Nézzük hát a XX. század legutolsó futball-évtizedét, amely hosszú évekre “bebetonozta” a patinás múltú szegedi labdarúgást a “futottak még” kategóriába…
1990/91: A Szeged SC és hivatalos jogelődjei 1965 óta 7-szer bizonyultak könnyűnek az élvonal mérlegén. Egészen pontosan 9 volt az a 7, ám 1970-ben és 1976-ban a bajnokságok átszervezése miatt nem volt kieső. Az 1990-91-es Szeged SC-re (színes fotónkon balról az első Szalai "Dzsínó" István!) várt hát a feladat, hogy tisztázza a klub negyedszázada kérdéses – se NB I-es, se nem NB II-es – státuszát…
Sajnos tisztázta, hiszen a Szeged SC a jubileumi, sorrendben 50. élvonalbeli idényében – olykor feledhetetlen győzelmeket is aratva – az élvonal 13. helyén végzett, majd a Diósgyőr elleni osztályozókon, csakúgy, mint két évvel korábban a Vasassal szemben, újra elbukott… Akkoriban minden hazai meccsünkre színes műsorfüzeteket adott ki e sorok írója (1980-tól egészen 2004-ig, A szerk.), csak érdekességként a Fradi elleni utolsó hazai NB I-es meccsünkre megjelentetett kiadványunk:
Annak a Szalai “Dzsínó” István által irányított csapatnak a legemlékezetesebb sikerei a Békéscsaba elleni kettős győzelem mellett a Vasas, a Videoton, a Tatabánya, majd a Vác kétvállra fektetése volt, de mint később kiderült, hiába verték meg a Győri ETO együttesét is 4-1-re a zárófordulóban, a velük azonos pontszámmal végző Vasas egyetlen (…) góllal megelőzte őket a 12.helyen, így a 13. szegediek mehettek a balul sikeredett DVTK elleni osztályozóra…
https://www.youtube.com/watch?time_continue=21&v=ZExkX8sKjGI
Sőt, még ennél is fájdalmasabbak történtek 1991/92-től számítva…
Szinte hihetetlen, de több, mint negyedszázad távlatából nézve a ’90-es évek eseményei sötét foltként kerültek be a szegedi futballtörténelem immár 120. éve íródó könyvébe.
A ’91-92-es szezonban még élt a remény, a gyors visszajutás lehetősége adott volt az Orosházi László által irányított csapat előtt, hisz fél szezon után késhegyre menő harcot vívott egymással az ugyancsak kieső Békéscsaba, a Debrecen és a Szeged SC! 1992 tavaszán viszont elfogyott a lendület (no, meg az a fránya pénz…), a Békéscsaba nyerte a bajnoki címet, míg a Szegedet, s a rivális DVSC-t még a Nyíregyháza és a Kaba is megelőzte…
1992/93-ban megtörtént az, amire soha azelőtt nem volt példa: a Szeged SC együttese – financiális csődje miatt – óriási zuhanásba, valóságos “mélyrepülésbe” kezdett, de nem ám az első, hanem a másodosztályban…
Minden szurkolót megdöbbentett az őszi idény végeredménye: 16. (utolsó) a Szeged SC 11 ponttal… 1993 nyarán végül is az utolsó meccsen (!) dőlt el a kék-feketék NB II-ben maradása.
A győztes idényzáró után egyébként a Kónya Sándorral akkortájt folyamatosan perben és haragban álló Bodó Antal klubelnök feszülten várhatta a Debrecenből érkező híreket, hisz azon múlt a Szeged NB II-ben maradása, hogy nyert-e a “LOKI” az Eger ellen?! Nos, nyert, de rá egy évre már nem volt menekvés.
1993/94: Abban a szezonban élhettük át a szegedi futball addigi legnagyobb csődjét… A több, mint 100 milliós államadósság “lenyelése” végett újabb névváltoztatások következtek a sanyarú sorsú egyesület életében: először a Szeged SC-ből Szeged TE, majd a Szeged TE-ből Szeged FC lett, az egykor szebb napokat látott klub sorra veszítette el legjobb játékosait, edzőit, így nem is lehetett más a vége, mint a kiesés! De már nem az NB I-ből, hanem az NB II Keleti csoportjából…
1994/95: Soha ilyen mélyen nem volt még Szeged reprezentatív csapata: 94 év után a Szeged FC az NB III Alföld-csoportjában kezdhette a bajnoki küzdelmeket, s hiába tűnt egyértelműen bajnokesélyesnek, a játékosok alaposan rácáfoltak az előzetes várakozásra és csupán a 9. helyet szerezték meg a harmadosztályban! Holott pár éve még az élvonalban játszottak a Fradi, az Újpest, a Vasas és a Honvéd ellen…
1995 nyarán Nagylaki Kálmán volt a Szeged FC ügyvezető elnöke, és azon dolgozott az anyagi gondok tonnányi súlya alatt, hogy 1999-re, a klub centenáriumára legalább újra megközelítsék az NB I-et! De néhány hónappal később már egy vadonatúj tulajdonos, Bereczk Imre (a “festékgyáros”) nyilatkozhatta Nagylaki helyett ugyanezt, mivel a Szeged FC elnevezés is megszűnt és a Budalakk Titán igazgatója létrehozta a klub legendás neve alapján a SZEAC együttesét…
Ám a sikerek még várhattak magukra, hisz a ’95-96. évi NB III-ban is csak a 10. helyen végzett a Szeged FC-ből lett SZEAC csapata…
1996/97: A szegedi futballhistória jubileumi 100. idénye is még mindig az NB III-ban találta az együttest, és az évad legnagyobb igazolása az volt, hogy Bereczk Imre az egykori győri mágust, Verebes Józsefet szerződtette az NB III-ba szakmai igazgatónak! Verebes nemsokára távozott, Híres Gábor lett a vezetőedző, de az NB III átszervezése miatt a SZEAC 4. helyezése is feljutást jelentett az NB II-be! S ez már két évtizede is legalább akkora sikernek számított, mint 2011 nyarán az újonnan létrehozott Szeged 2011 NB II-be jutása!
Az 1997/98. évi NB II-es szezonban csupán a 30. (utolsó) fordulóban dőlt el az újonc Szegedi EAC sorsa. Tóth Győző edző tanítványai Kalocsán léptek pályára és 2-1-es győzelmükkel kiharcolták a bennmaradást! De az NB II-ben elért 13. hely nem sok jót jelentett a Tisza-parti szurkolóknak, mert ez akkoriban – az átszervezések miatt – csupán a 3. vonalnak számított, míg a Kiskundorozsmából lett Szeged-Dorozsma (Nagylaki Kálmán újabb csapata…) akkor már az NB I/B-ben – labdarúgásunk második vonalában – vitézkedett…
Így hát sok változást hozott 1998 nyara a szegedi labdarúgásban, a helyi szurkolók csak kapkodhatták a fejüket a váratlan húzások, visszaléptetések, városi átszervezések hallatán…
Egyrészt tovább folytatta NB II-es (akkor harmadosztályú!) szereplését a SZEAC együttese, de már csak fél évig. 1998 december 5-én ugyanis az MLSZ közgyűlésén Bereczk Imre tulajdonos visszaléptette a fél szezon után 15. helyen álló csapatát az NB II-től!
Másrészt, de még ezelőtt, 1998 nyarán a szegedi önkormányzat a július 9-i közgyűlésén úgy döntött, hogy hivatalosan is szétválasztja a Szeged-Dorozsma másodosztályú csapatát. Az addigi jogelőd kiskundorozsmai klubot – anyagi szolgáltatás ellenében – a Csongrád megyei III. osztályba küldte vissza, míg a Szeged-Dorozsmából megalakították a Szeged LC nevű csapatot, s itt, ennél a klubnál már a régi szegedi jogelőd-klub eredményeit vették újra számításba. Nevezetesen a színösszeállítása is megváltozott, a kiskundorozsmai sajátosságnak számító zöld-fehér szín és az 1923-as alapítási év egyaránt eltűnt (azaz “visszament” az ismét önálló klubként rajtoló Kiskundorozsmával együtt a megyei III. osztályba…), és Nagylaki Kálmán – akkoriban még boldog – klubelnök a SZEOL-korszak óta tradicionálisnak számító kék-fehér-fekete színösszeállítást, a hagyományos szegedi diszkoszvetős címert és ezzel együtt az 1899-es alapítási évet vezette be, hozta vissza a Szeged LC számára!
Akik pedig feljutással, a ’98-99. évi másodosztályú bronzérem megszerzésével hálálták meg a fenti gondoskodást!
Alábbi szines fotónkon Szeged legutolsó NB I-es csapata látható, de ennek is már hajszálpontosan két évtizede... Húsz, azaz 20 elvesztegetett esztendő, még kimondani is borzalmas, nemhogy átélni! (Erről szól majd a két befejező részünk, az Epilógussal együtt...)
1999/2000: A Szeged LC – a klubtörténet 51. NB I-es idényében – fantasztikusan kezdte szereplését az NB I-ben, ám a cseppet sem szokványos történet totális csőddel és az élvonalból történő kizárással végződött…
Holott Szeged futballszurkolói valósággal ki voltak éhezve az NB I-re, hisz 1991. június 15 (Győri ETO ellen 4-1) és 1999. augusztus 7 között nyolc hosszú évig nem láthattak élvonalbeli mérkőzést a Tisza-parti stadionban. (De hol van ez a legutóbbi "20 év szegedi futball-nihilltől"..., A szerk.)
Nyolc silány és küzdelmes évad után újra a Győri ETO volt az ellenfél, és akkor közel 15 ezer drukker felejthetetlen hangulatot varázsolt a sok nagy csatát megélt jó öreg Felsö Tisza-parti stadionba!
Szeged LC – anno 1999 őszén…bizony, a magyar futball minden betegségét magában hordozta ez az elnevezés, a sokak által csodált „vidéki fellegvár”-kategóriát, a több, mint 10 ezres hazai nézőszámokat, a máig kideríthetetlen tulajdonviszonyokkal, és néhány NB I-es forduló után garantálható súlyos anyagi problémákkal megspékelve…
Rendkívül sajnálatos volt, hogy a futballt “ízig-vérig” szerető Nagylaki Kálmán az önkormányzati és a hazai vállalkozói szféra megfelelő támogatásának hiányában -kényszerből - déli szomszédainknál keresett és kapott (?!) a futballklubhoz üzleti partnereket… Mint később kiderült, az 1999-es szerb maffiózó tulajdonosaik kivétel nélkül a Balkánról érkeztek nagy titokban, feltűnésmentesen, majd a magyar rendőrség, az adóhatóság, esetleg rivális gengszterek érdeklődésére ugyanolyan “angolosan” léptek le a belgrádi forgatagba vagy éppen a boszniai hegyek közé, a boszniai szerbek “szabadcsapataiba”…
Minderről az ezredforduló derekán a fölöttébb népszerű “Sport Plusz” c. országos hetilapban közöltem rövid részleteket, ám hamarosan jött a burkolt szerbiai üzenet: nemsokára a Tisza fenekén találom magamat – bebetonozva… De spongyát rá, mert a "külföldiek jönnek-mennek, a krónikás pedig marad"!
Nézzük inkább a “szakmát”, a Szeged LC 1999-2000.évi NB I-es szereplését, amely az immár 120 éves szegedi futball máig is legutolsó megmérettetése az első osztályban!
https://www.youtube.com/watch?time_continue=12&v=_xAdU77ytk0
Sporttörténeti tényként közölhetem, a Szeged LC- Győri ETO élvonalbeli nyitómeccsre (1-1) bizony, 15 ezren mentek ki a legendás hírű Felső Tisza-parti stadionba és a legfanatikusabbak fergeteges hangulatot teremtettek!
Persze, azonnal hozzáteszem az akkori és mai ultrákról: gyakran eksztázisba eső szurkolótáboruk kiváló produkciókat nyújtott, s még manapság is bármelyik magyar brigáddal felveszik a versenyt. Egyedülálló módon senki sem utálja őket, mármint a rivális ultrák közül (szakmai berkekben és különösen a bírói karból annál inkább…, A szerző), mivel a teljesítményükkel kapcsolatban nincs ott a „DE…” kitétel. S ez bizony, a kőkemény igazság, mert többször is láttuk őket fantasztikus koreográfiákat felvonultatva, élőben, a saját szemünkkel!
Csak érdekességként, íme a Szeged legutóbbi NB I-es mérkőzésének jegyzőkönyve és YouTube-videós összefoglalója:
1999. december 11-én:
Szeged LC – Budapesti Honvéd FC 1-1 (0-0)
Szeged, Felső Tisza-parti Stadion 1500 néző, vezette: Hanyecz
Szeged LC: Dobó – Basics, Mikler (Nagypál), Turján, Popovics, Udvari, Herczku, Jeremejev (Kurucsai), Kenesei, Faragó, Németh Vezetőedző: Linka József
Honvéd: Vezér – Plókai, Medgyesi, Szekér (Wukovics), Domokos (Szekeres),Téger, Pintér, Németh (Fehér), Füzi, Szabó, Piroska
Vezetőedző: Reszeli-Soós István
Gól: Basics (66′) ill. Wukovics (77′)
Tény, hogy ez a kiváló közeg, a fanatikus drukkereink által teremtett félelmetes hangulat is kevés volt a Szeged LC üdvösségéhez, mert rajtuk, a lélekemelő szurkoláson kívül a professzionális futballhoz csupán három dolog szükséges, sőt egyenesen nélkülözhetetlen: pénz, pénz és megint csak az a fránya pénz… Az pedig még akkor sem volt, amikor több, mint 10 ezer fizető néző pénze ott lapult a jegyárusítóknál... Ugyanis az agyafúrt szerbek azt is elvitték az utolsó fillérig elegáns fekete autóikkal, s meg sem álltak vele Belgrádig… Így történt az NB I-es Szeged LC “kivéreztetése”, szegény Nagylaki Kálmán mást már nemigen tehetett 2000 elején, minthogy nemes egyszerűséggel csődöt jelentett…
Az persze, feltétlenül a javukra írható, hogy a Szeged LC – óriási nehézségek árán, de még – lejátszotta mind a 17 őszi NB I-es mérkőzését, ám a 2000 elején bekövetkezett totális klubcsőd és az NB I-ből való kizárás a mai napig fájó emlék az emiatt sokat szenvedett Tisza-parti drukkerek számára…
2000 tavaszán sajnos, Nemzeti Bajnokságban szereplő csapat nélkül (!) maradt Szeged városa, amire az NB 1935-ös bevezetése óta még nem volt példa! Aztán 2000 őszén a Tisza Volán Focisuli elindította az ificsapatát a harmadosztályban, az NB II Alföld-csoportjában (FC Szeged néven), majd 2001 tavaszán az átszervezések miatt már az NB III Alföld-csoportjába kerültek, ami akkor a negyedosztálynak (!) felelt csak meg…
Az új klub, tehát az FC Szeged a SZEOL AK-korszak óta tartó hagyományoknak megfelelően a kék-fehér-fekete színösszeállítást választotta hivatalos színnek, a keret zömét az utánpótlásbázis neveltjei alkották, a csapat pedig a megyebajnok Szőregi Rákóczi jogán juthatott – méltányossági alapon – a Nemzeti Bajnokság harmad, majd negyedosztályába.
A szövevényes részletek már a kétezres évek krónikájához, a következő két befejező részünkhöz tartoznak avagy...
"Epilógus: 20 évnyi szegedi futball-nihill"…
Vitos György
Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2019.05.21.